Századok – 1933
Értekezések - HEILIG KONRÁD: A Pray-kódex néhány problémája 55
A PRAY-KÓDEX NÉHÁNY PROBLÉMÁJA. 59 Mit jelentsen ez a 19 szám ? Aki csak keveset foglalkozott is középkori kronológiával, ismeri a 19 éves ciklust és az arany -számot. A számok továbbá 6 és 11 között mozognak. Ilyen csoportot találunk a középkori kronológiai tabellák „intervallum" rubrikájában, ezen pedig a fix karácsonyi dátum és a hamvazó szerda közé eső vasárnapok számát értik.1 Ugyanez a három vers előfordul Alexander de Villa Dei Massa Computi-jában is ; már Bartoniek is kimutatta, hogy a Pray-kódexbe belekerültek részletek ebből a műből.2 A három verssornak egy XV. századi kéziratos megfejtése a következőképen hangzik :3 4. Jn ista parte autor docet, quot ebdo mede (!) sint inter nativitatem domini et quadragesimam, quia per hoc 1 L. pl. : Grotefend : Abriss der Chronologie des deutschen Mittelalters und der Neuzeit. (Leipzig, 1912) 23. 1. 2 Bartoniek, i. m. A három verssor R. Steele kiadásában (Opera hactenus inedita Rogeri Baconi : Fase. VI. Compotus fratris Rogeri ; accedunt Compotus Roberti Grossecapitis Lincolniensis episcopi, Massa Compoti Alexandri de Villa Dei. Oxonii, 1926. a 141—143 számok alatt) a következő formában található meg : Jn gradibus kussis hastam gerit improbus hostis Laudatur just us gladio karét hoste gravato Crudeles homines fur mcitat haste karentes. Bartoniek e verssorokat úgylátszik nem vette észre, — legalább is nem említi a párhuzamot Steelevel, aki őket „Sequitur quot sunt septimane inter Natale et Quadragesimum" felírással a 274. 1. közli. Abból, hogy Reichling (Monumenta Germaniae Paedagogica, XII. Berlin, 1893), aki Alexander legjelentékenyebb munkáját, a Doctrinale puerorum-ot kiadta, épp úgy, mint Steele a Massa Computi-nak csak külföldi kéziratait említi, — Bartoniek azt következtette, hogy e verseket egy Párisban tanuló bencés egy kivonat alapján iktatta be, — mivel Alexander is itt tanult és tanított. Ez a megjegyzése azonban nem helytálló. Zalán szerint az illető rész nem Boldauból származik, továbbá Alexander a Massa-t nem Párisban írta ; 1. erre vonatkozólag Reiclilinget a Lexikon der Paedagogik I. kötetében (Freiburg í. Br. 1913 ; kiadták E. Roloff és O. Willmann. 82. hasáb). És végül a Massa kéziratainak száma sokkal nagyobb, mint Bartoniek gondolja. E. Zinner (Verzeichnis der astronomischen Handschriften des deutschen Kulturgebietes (München, 1925) a 11.401—11.486 számok alatt egyedül német könyvtárak birtokában több mint 80 kódexet említ. A XIII. századból származik ezek közül az erfurti Amploniana 7 kézirata, 2 kézirat St. Emeramból (ma a müncheni Staatsbibliothek -ben), 1 innsbrucki (egyetemi könyvtár) és 1 kremsmünsteri kézirat. A XIV. századból -— amelyikből Bartoniek szerint a kérdéses bejegyzés ered — származó kéziratok vannak Krakóban, Prágában és a wilheringi cisztercita kolostorban (Felső-Ausztria). Ha ezekhez még hozzávesszük a Nemzeti Múzeum kéziratát és a Pray-kódex verseit, akkor teljes az időbeli és a helyi kontinuitás Francioarszágtól Magyarországig és a XIII. századtól a XIV-ikig. Nincs tehát semmi ok arra, hogy közvetlen párisi hatást tételezzünk fel, vagy feltegyük, hogy a verseket Párisban iktatták a kéziratba. 3 Cod. Vind. Pal. 5166, f 125b s. XV.
