Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[73] BAROKK ZENE ÉS KI RUC NÓTA. 549 egyéb zenei vonatkozásait is, vigyázattal kell fogadnunk.1 Keresztesi József egykorú naplója feljegyzi, hogy Budán a korona visszahozatala alkalmából rendezett ünnepségen, mikor 1790 június 10-én ,,az országházából a cathedrale templomba indulának Veni Sancte-ra, ... a biharvármegyei cigány trombitások a templomajtóban sok ízben jelesül trombitálták ezen magyar nótát : Hol lakik kend húgomasszony ? Keresztúrban."2

Cigánytrombitásokat különben a lipcsei Allgemeine Musikalische Zeitung erdélyi levelezője is említ 1800-ban, az úrnapi körmenettel kapcsolatban.3 Történetíróink a cigánykérdésben, mint a legtöbb zenei mozzanatban, majd mindig pontatlanul járnak el. Radvánszky Béla báró Apor Péterre hivatkozva4

állítja, hogy „őseink a zenét különben is kedvelték, a főemberek akármikor behívatták a cigányhegedűseiket és virradatig táncoltak". Máskor meg így ír : „ha jórészt cigányokból állott a zenekar, akkor több volt a hegedű s kevesebb a cimbalom". Majd ismét : „szokásban volt étkezés alkalmával a zenészek vagy cigányok játékában is gyönyörködni".5 Kadvánszky téved, Apor egyetlen egyszer említ cigányokat : „úgy ittak s úgy jártak egymáshoz, csuklyát vontak az nyakokban, botot az kezekben, feles cigányhegedűsök, dudások az szánban, kiáltásokkal, muzsika szóval, úgy járták az tartományt". Réthei Prikkel Marián a magyar tánc történetírója6 szerint „gazdagabb főuraink kétféle zenekart tartottak : egy kótaértő nyugateurópait, (melyben több rézfúvó volt), meg egy cigánybandát s az idegen táncokhoz jobbadán az első játszott". Réthei Prikkel megfeledkezik a bizonyításról. A magyar rezidenciális zene nyugati mintát követett, a zenészek a magyar nagyurak orkesztereiben képzett muzsikusok ; ha talán nem vetekedhettek is híresebb, külföldi udvarokban 1 ... Als nun der gnädige Herr Barschak ankam und bey Zeit gar schlechter Taffei hatten sich sein zwey mit führende zigeinesische Trompeter gar tapffer schandlich in Deutschen und Polnischen Stücklein hören lassen etc. (218. 1.). 2 Krónika Magyarország polgári és egyházi közéletéből a XVIII. század végén. Pest, 1868. 253. I. 3 1812. XIV. évf. 28. sz. Die Zigeuner und unter durch mancher halbnackend und barfuss unschikliche Gassenlieder mit ihrem Trompeten blasen etc. 4 Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. Budapest, 1896. III. к. 419., 420., 485. 1. 5 Metamorphosis Transylvaniae. (Mon. Hung. Hist. Script. XI. k.) 358. 1. 6 A magyar tánc. Budapest, 1924. 229. 1.