Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

566 HARASZTI EMII.. [74] megfordult zenészekkel. A tábori muzsikusoktól szintén megköveteltek udvari szolgálatot, ezek csakúgy tanult zenészek, legalább is a mai katonazenekar színvonalán. Egy XVIII. századbeli, hitelt érdemlő osztrák forrás, mely a magyar cigányzenéről sok becses adatot őrzött meg, említi Barna Mihályt, —akiről mindjárt szó lesz, — gróf Csáky Imre bíbornok livrébe öltöztetett kamarazenekarának vezetőjét, 1737-ből. A másik három udvari zenész (Kontraviolinist, Harpfenist und Bassettel) nem volt cigány. Ugyanott olvassuk, hogy Barna egy Radvánszky-lakodalmon „unter 12 zigeunerischen Meistern" vitte el a pálmát.1 Ezek csak szórványos esetek. A nevesebb cigányvirtuózokat főleg mulatságokon, ahol magyar nótát játszottak, szívesen látták.2

Merő képzelődés azonban kétféle zenekarról beszélni ; művésziről és cigánybandáról. Viszont valószínű, hogy a kisebb kúriákon megfordult és az irodalmi forrásokban emlegetett zenészek nagyobb része naturalista lehetett, aki a maga módja szerint táncmuzsikát, magyar nótát játszott. Ezidőszerint tehát semmi adatunk arra, hogy Rákóczinak voltak cigányzenészei. Gróf Fáy István, a magyar zenei nmltnak tiszteletreméltó fanatikusa, akinek a XIX. század első felében abauji birtokán rendezett zenei „akadémiái" ese-1 Kaiserlich Königlicli allergnädigst privilegirte Anzeigen ans sämmtlichen kaiserl. königl. Erbländern. V. évf. (1776.) Ii—III. Stück. Vermischte Nachrichten. Von der Geschichtlichkeit der Zigeuner in der Musik. (Bécs, Fidei Kommiss Bibliothek példánya.) Néhány adatot felhasznált belőle Evva Lajos Cinka Pannáról írt tárcájában (Reform, 1873. május 31.). Málnási Ödön egyik régebbi tárcájában (Régi főúri szórakozások. Budapesti Hirlap 1927. nov. 23.), valamint Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora. Budapest, 1933. c. könyvében a bíboros zenekultúrájáról értékes adatokat közöl, amelyek kiegészítik az Anzeigen idézett tudósítását. A szepesmindszenti családi levéltárban őrzött Projectum itineris tanúsága szerint gróf Csáky Imre utazásain magával vitte nagyszámú, fényes udvartartását, közte két tenoristát, két altistát, zenészeit, Barna primást és fiát, Hrabovszkyt, Schlezacseket és Olczniczkyt (275. 1.), akik nem voltak „közkedvelt cigánybanda" és már származásuk miatt is aligha játszottak magyar zenét. Ezt a kamarazenekart gróf Pálffy Miklós nádor és gróf Eszt er -házy Ferenc annyira kedvelték, — mint leveleik bizonyítják — hogy boldogok voltak, ha a bíboros névnapra vagy farsangi mulatságra átengedte. (277. 1.) A nevezett levéltár adatai „németnek nevezett" fúvózenekar emlékezetét is őrzik, mely egyházi célokat szolgált a magyarbéli udvarban. 2 Bartalus István A magyar palotás zene és a népdalok c. dolgozatában (Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben III. к. 369. 1.) említi az osztrák forrástól idézett cigányversenyt, de nem tudja, hogy a Radvánszky-kastélyban volt és ott van Barna Mihály képe is.