Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

566 HARASZTI EMII.. [72] összehasonlítás nem segít, csupán eltérésekre, variánsokra irányíthatja a figyelmet. Az élő szájhagyomány természete szerint állandóan változik, tehát megbízhatatlan. Folytonossága sokszor megszakad s kontinuitását városi vagy egyéb befolyások injekciója állítja helyre. így ellenőrző történeti kritikára alkalmatlan, ami természetes következménye a két tudomány elütő célkitűzésének és metodikájának.1 Revízió alá kell vennünk az egész kuruc anyagot, s a róla hirdetett felfogást ! A cigánykérdés a Rákóczi-korral vonatkozásban különösen bonyolult és kényes. Tárgyilagos, tiszta megítélését késlelteti a romantikával leplezett konzervativizmus és a folklórral álcázott művészetpolitika. Nemrég a magyar zenei élet két kiválósága, két ellentétes művészi világnézet képviselője szólt hozzá e problémához olyan tájékozatlansággal, melyet csak az alkotó művész szubjektivizmusa tesz érthetővé. A tények objektivitása megvilágítja a két állásfoglalás tévedéseit. Nincs okleveles bizonyságunk, hogy Rákóczi udvarában cigányzenészek játszottak. A fejedelem Uosvay Ábrahám palotás kapitányt 1704-ben kinevezte a cigányok fővajdájának.2

De cigányzenészekről Rákóczi udvarában egyetlen kútfő sem tud. Mát ray Gábor ugyan még Thököly Imréről írja, hogy „Törökországba menekülvén, híres cigánybandáját is magával vivé",3 de egyetlen adat sem igazolja, hogy a nikomédiai muzsikusok cigányok voltak. A „kuruckirály" zenészei között volt egy Cigány György nevű hegedős, kinek neve a kor szokása szerint származását jelzi, de egy cigány még nem banda.4

Az Ungarischer oder Dazianischer Simplicissimus (1683), melyről mindjárt szó esik, beszél Rákóczi korában cigány trombitásokról, de adatait, mint e munkának 1 Schünemann, G. : Über die Beziehungen der vergleichenden Musikwissenschaft zur Musikgeschichte. Archiv für Musikwissenschaft 1920. — A mai parasztzene visszavetítésével nem rekonstruálhatjuk a középkori magyar zenét, amint a magyarnál kevésbbé összetett spanyol vagy orosz dallam genetikai vizsgálata sem lehetséges ily módon. A visszavetítés „az ős magyar pogány zene", az ázsiai fikció, lehet teremtő művészi irány jelszava, de nem lehet tudományos tétel, mert történetileg nem igazolható s mert a magyar dallam történeti fejlődés eredménye. 2 Thaly K. : Adalék a magyar cigányok történetéhez. Történelmi Tár 1880. 607. 1. 3 A magyar zene és a magyar cigányok zenéje. (Kubinyi és Vahot : Magyarország és Erdély képekben. Pest, 1853. IV. k.) 4 Thaly K.: Késmárki.Thököly Imre Naplói és Leveleskönyvei. Budapest, 1873. (Mon. Hung. Hist. Script. XXIV.) 93—4. 1.