Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

566 HARASZTI EMII.. [72] összehasonlítás nem segít, csupán eltérésekre, variánsokra irányíthatja a figyelmet. Az élő szájhagyomány természete szerint állandóan változik, tehát megbízhatatlan. Folytonos­sága sokszor megszakad s kontinuitását városi vagy egyéb befolyások injekciója állítja helyre. így ellenőrző történeti kritikára alkalmatlan, ami természetes következménye a két tudomány elütő célkitűzésének és metodikájának.1 Revízió alá kell vennünk az egész kuruc anyagot, s a róla hirdetett felfogást ! A cigánykérdés a Rákóczi-korral vonatkozásban különö­sen bonyolult és kényes. Tárgyilagos, tiszta megítélését kés­lelteti a romantikával leplezett konzervativizmus és a folk­lórral álcázott művészetpolitika. Nemrég a magyar zenei élet két kiválósága, két ellentétes művészi világnézet képviselője szólt hozzá e problémához olyan tájékozatlansággal, melyet csak az alkotó művész szubjektivizmusa tesz érthetővé. A tények objektivitása megvilágítja a két állásfoglalás téve­déseit. Nincs okleveles bizonyságunk, hogy Rákóczi udvarában cigányzenészek játszottak. A fejedelem Uosvay Ábrahám palotás kapitányt 1704-ben kinevezte a cigányok fővajdájá­nak.2 De cigányzenészekről Rákóczi udvarában egyetlen kútfő sem tud. Mát ray Gábor ugyan még Thököly Imréről írja, hogy „Törökországba menekülvén, híres cigánybandáját is magával vivé",3 de egyetlen adat sem igazolja, hogy a nikomédiai muzsikusok cigányok voltak. A „kuruckirály" zenészei között volt egy Cigány György nevű hegedős, kinek neve a kor szokása szerint származását jelzi, de egy cigány még nem banda.4 Az Ungarischer oder Dazianischer Simpli­cissimus (1683), melyről mindjárt szó esik, beszél Rákóczi korában cigány trombitásokról, de adatait, mint e munkának 1 Schünemann, G. : Über die Beziehungen der vergleichenden Musikwissenschaft zur Musikgeschichte. Archiv für Musikwissen­schaft 1920. — A mai parasztzene visszavetítésével nem rekonstruál­hatjuk a középkori magyar zenét, amint a magyarnál kevésbbé össze­tett spanyol vagy orosz dallam genetikai vizsgálata sem lehetséges ily módon. A visszavetítés „az ős magyar pogány zene", az ázsiai fikció, lehet teremtő művészi irány jelszava, de nem lehet tudomá­nyos tétel, mert történetileg nem igazolható s mert a magyar dallam történeti fejlődés eredménye. 2 Thaly K. : Adalék a magyar cigányok történetéhez. Tör­ténelmi Tár 1880. 607. 1. 3 A magyar zene és a magyar cigányok zenéje. (Kubinyi és Vahot : Magyarország és Erdély képekben. Pest, 1853. IV. k.) 4 Thaly K.: Késmárki.Thököly Imre Naplói és Leveleskönyvei. Budapest, 1873. (Mon. Hung. Hist. Script. XXIV.) 93—4. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents