Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

566 HARASZTI EMII.. [68] A virginál zene Angliából a XVI. században, Erzsébet királynő uralkodása idején, végigárad a kontinensen. Hullámverése magyar földre is elhatol. Miniatűrjeiben jelentkezik ábrázol. (Hiányzik az Apponyi könyvtár példányából, a bécsi Nazionalbibliothek példányának metszetét reprodukáltam : La musique hongroise с. munkámban, Paris, 1933. 41. 1.) A 118. l.-on olvassuk a címet : Beschreibung eines Tiirckischen Spectaculs. Erstlich giengen vorher // durch ein grosse mennig dess Volcks // so von aller Orten zusammen gelauffen // drey Zingani oder Zigeuner // welche von etlichen für Egyptier // von andern für Arabier gehalten werden // auff Türckiscli bekleidet. Der Mittler unter diesen dreyen schlug auff einer Lauten // so etwas grösser // dann gewönliche Lauten : die andern beyde spielten ein jeder auff seiner kleinen Geigen // so ein scharpffen vnlieblichen Thon gaben // und mit einer Barbarischen Stim sangen sie dareyn // was von den Osmanischen Sultanen verlieht. Und thaten in diesem Gesang sie alle gar ordentlich nacheinander erzehlen vnd rühmen // sampt ihren Ritterlichen thaten // biss auff den gegenwertigen Sultan Murat den dritten. -— Adam Wennerich von Crailsheim, mikor leírja látogatását Ali budai basánál, 1616 májusában, (Ein gantz new / Reysebuch auss / bis gen Constantinopel / Das ist / Beschreibung der Legation und Reyse / welche von dem Rom. Kays, auch zu / Hungarn und Böhemb / etc. ... So Anno 1616 angefangen / vnd Anno 1618 glücklich / verzieht vnd völlig / abgelegt worden MDCXII) szintén megemlékezik a török énekes és zenész cigányokról : . . . erzeigten sich etliche Zigeimer mit ihren Geigen vnd anderen Saitenspielen, welche eben sowol fein höflich / more barbarico auffgemaeht / vnd darein durch einander / von der Türkischen Kayser begangenen rühmlichen Thaten / unlieblich / schreyent gesungen / so nachmals mit etwas Geltgestillt worden. (14 1.) —- Ismerjük a XVII. században Magyarországon járt Edward Brown angol orvos útleírását (A Brief Account of some Travels in Hungaria London 1673.), melyet kivonatosan magyarra fordított Szamota István. Nem ismerik azonban nálunk Brown rajzait, csak könyve mellékleteit. Előbbieket a British Museum kézirattára (Add. 5234) őrzi. Köztük találtam egy rajzot, (42. sz.) mely kimesek játszó budai török cigányt ábrázol, aki Amurat szultán dicsőségét énekli. A kimesek, melyet Augustus Hughes-Hughes tévesen magyar hangszernek nevez (Catalogue of the Manuscript Music in the British Museum. Vol. II. London, 1908) a mohamedánoknál igen kedvelt vonós hangszer. Hangszekrénye eperfából, kezdetlegesebb alakjában kókuszhéjból készült, hártyával vonják be, két-három húrja lószőrből. Egyiptomban, az araboknál különösen népszerű (kemangeh). Már Villoteau említi (Description historique, technique et littéraire des instruments de musique des Orientaux fejezet a Description de l'Egypte. Paris 1809. II. kötetében pl. E. fig. 4.). Fétis behatóan foglalkozik vele (Histoire Générale de la Musique. Tome II. Paris 1869. 136. 1.) A brüsszeli hangszermúzeum példányát leírja Mahillon (Catalogue descriptif et analytique du Musée Instrumental du Conservatoire Royal de Musique de Bruxelles. Tome I. Gand, 1893). A kimesek az arab-perzsa hatás bizonysága a törököknél. Kétségkívül a magyarságnál is elterjedtek a törököktől importált hangszerek. — Itt említem meg, hogy a legrégibb adat, melyet a török hatásra a magyar zenében, a hangszeres gyakor-