Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[69] BAROKK ZENE ÉS KI RUC NÓTA. 549 a magyar népdal a XVII. században. Ekkor már az erdélyi és felvidéki kastélyok rezidenciális zenéje a barokk hatást tükrözi. Az urbanizmus fejlődésével a városok zenei élete is latban találtam, Mátyás király idejéből való. 1492 november 6-án vonult be Metz városába „Maximilian, roy des Romains, filz à l'empereur Frederich". A több kéziratból összeállított metzi krónika (Les Chroniques de la ville de Metz recueillies, mises en ordre et publiées pour la première fois par J. F. Huguenin de Metz. Metz, 1838.) többek közt a következőket mondja Miksa császár étkezéséről : Et à tous ses repas, tant au disner comme au soupper, y avoit dix que trompettes que clairons qui trompoient et businoient : et avec ce, y avoit deux grosses timballes de fin cuvre, en manière d'une chauldière, lesquelles estoient couvertes de grosses peaulx d'asnes et tenoient environ dix chauldrons d'yawe ; et estoient ces timballes sur ung cheval d'ung coustel et d'aultre, comme deux benaistres : sur lequel cheval y avoit ung homme, assis au milieu, qui avec gros baton les frappoit et tambourroit, et se accordoit avec icelles trompettes, à la mode de Turquie et de Honguerie, qui estoit chose merveilleuse, et triumphante à oyr. (586.1. E passzus eredeti szövegével zenetörténész nem foglalkozott. Akik idézik, mint H. J. Moser : Paul Hoffhaimer, ein Lied und Orgelmeister des deutschen Humanismus. Berlin, 1929, 136. 1. kivétel nélkül A. W. Strobel — H. Engelhardt : Vaterländische Geschichte des Elsasses, III. к. Strassburg, 1843. 467 I. csonka és összevont német fordítását veszik alapul, mely éppen a reánk nézve lényegeset, a lovas üstdobot hagyja el.) Hogy a metzi krónikában említett zenészek azelőtt valóban Mátyás szolgálatában állottak, bizonyítja Jean Molinet krónikája, melyben olvassuk az 1485. évről, hogyan készült Miksa atyjához, Frigyeshez, Németországba ... Il fit chercher et choisir les plus experimentés musiciens (énekesek és zenészek) ... et aultres qui par avant estoient au service du roi de Hongrie . . . (Buchon : Collection des Chroniques Nationales. Vol. 43—47. Chroniques de Jean Molinet. Tome III. Paris, 1828. 5. 1.) A lovas üstdob praxis Törökországból került Magyarországba. A törökök a tevére akasztották az tistdobot (kios), a törököktől mi átvettük e szokást, de még egy évszázaddal a hódoltság előtt. A metzi krónikás észreveszi a török magyar kapcsolatot a lovas üstdob játékmódjában és zenekari szerepében. A budai vár termeiben lóháton játszott üstdobról nincs tudomásunk, de ismerjük Mátyás üstdobjait, a tympana magna s a tympana parva kezy dobot. (Csánki D. : I. Mátyás udvara. Századok, 1883. 569. 1.) A metzi krónika lovasdobosa lóháton teremben (Miksa a püspöki palotában lakott) egyedül álló eset az organografiában. A nyugat és elsősorban a franciák, a lovas üstdobot a XV. sz. derekán magyar különlegességnek tekintették. Benoit de Tóul történetíró e századbeli krónikát idézve elmondja, hogy V. László magyar király követséget küldött Nancyba, hogy megkérje VII. Károly leánya, Madeleine kezét. A magyar lovasdobok nagy feltűnést keltettek. „On n'avoit ni mi oncques vu des tabouríns comme de gros chauderons, qu'ils faisoient porter sur des chevaux (L'origine de la très illustre maison de Lorraine 1705 425. 1.). Praetorius, a német organografus azonban már Türkisch Trümlein vagy Päucklein névvel jelöli. (Theatrum Instrumentorum. Wolfenbüttel, 1519. XXX. 1.), de sem tevét, sem lovat nem említ.