Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[67] BAROKK ZENE ÉS KURUC NÓTA. 547 kevésbbé egységes és legnehezebben áttekinthető időszaka. Gazdag sokfelé elágazó irányokban, a magyar egyszólamú dallam és a külföldi többszólamúság kacérkodásának, a népmelódia és a nyugati technika futó találkozásának emléktöredékeiben, faji megnyilatkozások félbemaradt kísérleteiben, külföldi stílustörekvések visszaverődésében és keveredésében, főkép erős keleti couleur locale-ban, török-cigány hatásban. Az előző századok folyamán a nyugati zenei áramlatok gyors egymásutánban érkeztek hozzánk. A joculatorok és regősök trouvère zenéjével egyidejűen jelentkezik az idegen hittérítők által importált gregorián ének, Mátyás kórusa a franko-flamand polifóniának hódol, János Zsigmond és a Báthoriak olasz kultúrájában homloktérbe lép a madrigalizmus és a lantzene. Az idegen hatások nem tudják magukat kiélni, nem tudnak szerves kapcsolatba kerülni a magyar dallal, a külföldi formák nem telnek meg nemzeti tartalommal. A háborús földrengések, belső villongások, politikai megrázkódások nyomán Magyarország a hadak útja, melyen Európa népei tolonganak. A nemzet művészi öntudatra ébredésének folyamata minduntalan megszakad. Az új külföldi impulzus elsodorja a régit, hogy az új is csakhamar elődje sorsára jusson. A XVII. században első ízben mélyül el Kelet és Nyugat zenei érintkezése magyar földön. A gregorián ének és protestáns korál magyarosodása és kölcsönhatása intenzívebbé válik. Az Iszlám kultúrája a magyar művelődésre erősen rányomja bélyegét. A XVI. és XVII. század török cigányai élesztik újra a magyar zene szunnyadó keleti jellegét, melyet a kereszténység letörölt. Fokozatosan folytatódik a török-cigány elemek felszívódása a magyar zenébe. Ez a processzus már az előző évszázadban a törökgyűlölő Tinódi Cronica-jávai kezdődött meg. Senki sem vetette fel még ezt a problémát, csak nyugati hatásokat nyomoztak Tinódinál, pedig az országot elözönlő török-cigányoknak és énekeseknek, akik a nesiben és gazelen kívül, hangszerkísérettel epikus dalokat, hősi énekeket is előadtak, recitáló, parlandó stílusa (uzun hava) nemcsak eszmei, de zenei tartalomban is befolyással volt a magyar énekmondó stílus kialakulására.1 1 Lichtenstein Henrik császári követ jelentésének esztergomi időzéséről szóló passzusát 1. Hans Lawenclaw : Ne we Chronica Türkischer Nation von Türcken selbs beschrieben Francfurt am Mayn, bey Andres, 1595. A munka 118 és 119 lap között közöl egy rendkívül érdekes metszetet, mely énekes és zenész török cigányokat 1*