Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

Barokk zene és kuruc nóta.1 I. Zenei stíluskísérletek Magyarországon. — A török hatás. — A kurucvilág. — A romantikusok : Thaly és Káldy. —A cigánykérdés : Hubay és Bartók. •— Történeti né<pdal és parasztdal. — Barokk udvari zene és népzene. A XVII. század eseményeinek viharával, époszi méreteivel a magyar zenét is megtermékenyítette. A történelem dinamizmusa végre kilendítette a magyar dallamot hosszas dermedtségéből. Ez a kor a magyar zene történetének leg-1 A tehénhús nótáról szóló fejezeteket felolvastam a Történelmi Társulat 1931. évi novemberi miskolci vándorgyűlésen. Dolgozatom megírásánál szíves tanácsaikkal hálára köteleztek André Pirro, a Sorbonne professzora; Charles van der Borren, a brüsszeli egyetem tanára; dr. Czobor Alfréd főlevéltáros (Nemzeti Múzeum) és Markó Árpád alezredes (Hadi Levéltár). — Német zenetörténészek megkísérelték a Wölflinn-féle öt fogalompár alkalmazásával a művészettörténet felosztását alkalmazni a zenetörténetre is (Sachs, C. : Barockmusik. Jahrbuch der Musikbibliothek Peters. Leipzig, 1919. •— Haas, R. : Musik des Barocks. Potsdam, 1928.), oly módon, hogy a barokkot kiterjesztették a XV. sz.-tól a XVIII. sz. végéig. Az anangol, francia, olasz művészettörténetírás e felosztást nem fogadta el, mégkevésbbé a zenetörténet. Legújabban Andrea del Corte turini professzor mutatta ki gyilkos dialektikával Curt Sachs és társai érvelésének tarthatatlanságát, alapvető tévedéseit (Il Barocco e la Musica. Mélanges de Musicologie offerts à M. Lionel de la Laurencie. Paris, 1933). Dolgozatomban a barokk kifejezést kizáróan művelődéstörténeti vonatkozásban alkalmazom a zenére, a XVII. század kollektiv megjelölésére, az udvari, arisztokratikus művészetre. Nem használhatom a barokk elnevezést a Benedetto Croce értelmezésében, mely a romantikussal egyértelmű, mert XIV. Lajos akadémikus művészetéről szólok, az art classique-ról, az olasz barokk poláris ellentétéről. A francia nyelv különben a barokk szót bizarr jelentéssel használja, csak néhány év óta nevezik baroquenak a style jésuite-ot, melyből Németországban az ellenreformáció jelképe lett. Dolgozatom tehát a legkevésbbé sem kíván a német tudományban lábrakapott barokk divatnak hódolni, mely eredménytelenül próbálkozott meg XIV. Lajos idejében barokk irányok nyomozásával (F. Schiirr : Barock, Klassizismus und Rokoko in der französischen Literatur. Eine prinzipielle Stilbetrachtung. Leipzig, 1928).