Századok – 1933

Pótfüzet - MORAVCSIK GYULA: III. Béla és a bizánci birodalom Mánuel halála után 518

[39] III. BÉLA ÉS A BIZÁNCI BIRODALOM. 523 a Bizánc felé vezető úton nyomultak előre. Elfoglalták Belgrádot, Barancsot és Nist,1

majd amikor 1183-ban Andronikos trónrajutásának és Alexios kivégeztetésének hírére a dunai fronton védekező bizánci hadsereg ellenállása meggyöngült, a király személyes vezetésével Szófiát is bevették s így jelentékeny görög területet foglaltak el.2 III. Béla előnyonmlása azonban nem tudta megakadályozni, sőt talán siettette a konstantinápolyi eseményeket. Mánuel családját nem tudta megmenteni Andronikos bosszújától, de a bizánci birodalmat sem engedhette át a trónbitorló prédájául s ez utóbbi érdekében folytatta küzdelmeit Andronikos uralmának megdöntése céljából. A császárné és a trónörökös kivégzése után Mánuel egykori koncepciójának szellemében most már a trónt illetőleg saját személye lépett előtérbe. Célja elérésére egy váratlan esemény új lehetőségeket tárt eléje : 1184-ben meghalt a felesége3 s ő megkérte Mánuel egyetlen élő nőtestvérének, Theodorának a kezét. Theodoros Balsamon zsinati kommentárjaiban ránk maradt egy szövegrészlet, amely arról tudósít, hogy a 1 Akominatos 347., 359 ; Chronicon Magni Presbiteri, MGH. SS. XVII. 511 ; Continuatio Zwetlensis altera, MGH. SS. IX. 542 ; Ansberti História de expeditione Friderici imperatoris, Fontes Rerum Austriacarum SS. V. 22—23 ; v. ö. Jirecek ; Geschichte der Serben I.Gotha 1911. 265. III. Béla hadjáratára céloz Michael Akominatos Angelos Izsákhoz 1186-ben írt dicsőítő beszédében: Mixaii\ 'Ако-Hivárou той Xujvidxou та ашМцеуа, ed. Sp. Lampros I. (Athén 1879.) 226. 1. Az itt előforduló „szárazföldön csúszó sárkány" a magyar királyra vonatkozik. 2 Ez utóbbit a X. századi Ivan Rilski-nek Evtimij tirnovói patriarcha által írott életrajzából tudjuk, amely szerint Andronikos görög császár uralkodása alatt a magyar csapatok királyukkal együtt egészen Sardikeig nyomultak előre s onnan magukkal vitték Ivan Rilski relikviáit, melyeket a király Esztergomban helyeztetett el. A rendkívül fontos szöveget legújabban J. Ivanov adta ki : Български старини изь Македония, Sofia, 19313. 381. Ebből világosan kitűnik, hogy Béla maga vezette hadait és hogy Sardike (Szófia) elfoglalása már Andronikos uralma idejére esett. Az idézett Continuatio Zwetlensis egyébként az 1182. ós 1183. évekhez fűzve két magyar hadjáratról szól. Sardike bevételét Akominatos egy helye (359.) alapján 1183 végére kell tennünk. Egy másik helyéből (363.) az tűnik ki, hogy 1184 tavaszán Andronikos a dunai frontról Kis-Ázsiába vonta át csapatait, amiből arra következtethetünk, hogy Béla támadásaiban és előnyomulásában némi szünet állott be. Talán erre az időre esett felesége halála. 3 III. Béla felesége halálának pontos dátumát nem ismerjük. L. Városy Gy. : Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai, Századok 20 (1886) 867—885. ; Wertner M. : Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek 1892. 358—66. és Förster Gy.: III. Béla magyar király emlékezete, (Pauler Gy.) Bp. 1900. 33. 1.