Századok – 1933

Pótfüzet - TÓTH ZOLTÁN: A „gladius divinitus ordinatus” 481

-£17] A „GLADIUS DIVINITUS ORDINATUS", 485 a német koronázó szertartásokból meglehetős bizonyosság­gal lehet következtetni a hazaiakra és viszont, s hogy ezt a szempontot a következőkre nézve mindaddig, míg a parallel fejlődés meg nem szakad, jól emlékezetben kell tartanunk. Teljesen egyet kell tehát értenem Bartoniekkel Szent István koronázási szertartása német, mintájának feltételezé­sében és elismerésében. Csak abban térünk azután el, annál merevebben, egymástól, hogy ő az ú. n. német formula át­vételét vallja, magam pedig nem hihetvén a szöveg akkorra elkészült voltában csak általában az 1000 körüli német szertar­tástípusról mernéd beszélni. Ezt a típust a VIII. századbeli angolszász ú. n. Egbert-formula útmutatásában véltem meg­adottnak, lévén ez az egyetlen korai kánon, mely a szent lándzsával összefér s az egyedüli, mely a német szöveggel, egész alkatában igazán közeli rokonságot mutat; tehát miután nem egy más jel is mellette szól, logikusan tekinthető a későbbi biro­dalmi ordó közvetlen anteaktájának. A lándzsa hangsúlyo­zása, mondjuk, hogy az én fixa ideám, de a szövegrokonságot már igazán nem én állapítottam meg, ez nem kisebb kutató­nak tűnt fel, mint a szövegértelmezés terén rendkívüli érde­meket szerzett és alapvető munkát végzett Schreuer tanár,1 csak nem vagyok persze hajlandó két évszázadot átugorva, az angolszász rokonság gyökerét Alcuinig s Rabanus Maurusig vinni vissza, mint Bartoniek teszi. Ezek a korai hatások magyarázhatják a 869-iki ófrank ordó némely egberti imáit, esetleg a X. századbeli ú. n. Ratold-formula sűrű angolszász hegeit,2 de nem a német szövegezés alkati és szövegrokonsá­gát. Miért nem leljük fel Egbertet a Nagy Ottó koronázásáról reánk maradt Widukind-féle szertartásban ? Ez valamivel mégis közelebb áll Alcuin korához. Erre következett azonban az a Waitz-említette nagy angolszász papi emigráció, mely Edith királyné kíséretében a dánok dúlásai elől menekülve, Németországot éppen Nagy Ottó idejében lepte volt el ; ugyanakkor, mikor felmerül a szent lándzsa. Egy egész egy­házi nemzedék mégis csak valószínűbben ültethette át a Szigetország formuláréját.3 mint egy-egy bármilyen nagy­nevű egyéniség, s miért volna ezeknek a kezdő karolingkori szereplőknek igazi hatása, éppen csak két évszázad multán 1 Die rechtlichen Grundgedanken der französischen Königs­krönung. Weimar, 1911. 10. 1. 2 V. ö. Waitz, i. m. 20. 1. 3 Piligrin püspök, a pápához intézett jelentése szerint, Magyar­országba küldött térítőit olyan utasításokkal látta el, „quemadmodum in gestis Anglorum didici". Endlicher: Monumenta Arpadiana 132. 1. V. ö. Pauler : A m. nemzet története szt. Istvánig. 104—5. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents