Századok – 1933

Szemle - Pozder Károly: Leiningen Westerburg Károly gróf 1848–49-i honvédtábornok életrajza. Ism.: Gyalókay Jenő 470

470 SZEMLE. De az volt Jelacsics horvát bán és Bán Mátyás szerbiai ügynök tevékenysége, mert azok közül az első a szerb mozgalmat a horvát mozgalommal egyesítve az udvari érdekek szolgálatába igyekezett állítani, míg a másik a horvát mozgalom bevonásával Szerbiát próbálta megerősíteni és az osztrákokra éppen úgy, mint a magyarokra nézve veszedelmessé tenni. A titokban űzött lázítási mozgalom már 1848. áprilisban meghozta gyümölcsét, mert a Karlócán összeült szerb nemzeti kongresszus május 13-án a Vojvodina felállítását határozta el és annak részére Baranyát, a Bácskát és a Bánátot igényelte (105. sz.). A határozat, amelynek meghozatalában a bécsi udvar híveinek és a szerbiai küldötteknek egyformán részük volt, világosan mutatta, hogy az eredmény külső beavatkozásnak volt köszönhető (110. sz.). A beavatkozás szálai a források szerint Bécsben, Zágrábban és Belgrádban futottak össze (131. sz.), honnan a mozgalom vezetői egyébként fegyveres támogatást is kértek (139. sz.). A magyar kormány a karlócai határozatok elutasítása (180. sz.) után a többségben levő nem-szerb lakosság védelmére szorítkozott, míg vele szemben az osztrák és szerb hatóságok a szerbiai fegyveres erővel kerestek együttműködést. Nagy várakozással tekintünk ez okmánykiadás után a szerző tollából a délvidéki szerb mozgalom egyetemes történetének egybeállítása elé, melyhez hosszú évtizedeken keresztül annyi értékes adalékkal szolgált. Nagy fáradsággal és szaktudással megalkotott munkájával így is mintaszerű útmutatást adott és nagy hiányát pótolta történetírásunknak. A legnagyobb elismerés méltán illeti meg. Horváth Jenő. Pozdet Károly: Leiningen-Westerburg Károly gróf, 1848/49-i honvédtábornok életrajza. Balassagyarmat. A szerző kiadása. 1932 8° 98 1. Mivel Magyarország kormányzója gróf Leiningen tábornok nevét adta a balassagyarmati 6. sz. kerékpáros-zászlóaljnak, szükségessé vált Leiningen életrajzának megiratása, főként a zászlóalj tiszti-és altisztikara számára. P. százados vállalkozott arra a nem éppen könnyű feladatra, hogy könnyen érthetően, de a művelt közönség szellemi színvonalához is alkalmazkodva, megírja a vértanúhalált halt tábornok életének történetét. Az emelkedetthangú könyvecske általábanvéve jól sikerült. Rendeltetésének megfelelően, nem lett belőle tudományos munka s így szakszeri! hadtörténelmi tanulmány se. A Leiningen-család történetét vázoló fejezet után, a tábornok szabadságharc előtti katonáskodásának, majd 1848/49-i szereplésének rövid leírása következik, egy-egy fontosabb hadiesemény keretében, a rácokkal vívott délvidéki harcoktól a világosi fegyverletételig. Nagyobb hibát nem találunk a könyvecskében, amely — főként a zászlóalj keretén belül — jó szolgálatot tehet, mint a hazafias nevelés egyik segédeszköze. Gyalókay Jenő. Lelkes István : A magyar-francia barátság aranykora. 1879— 1889. Fejezet a magyar liberalizmus történetéből. Budapest, 1932. Sárkány-Nyomda Részvénytársaság. 8° 322 1. A mult és jelen ellentéteire hívja fel figyelmünket, amikor napjaink politikai adottságai között a magyar-francia barátság aranykorának történetét ígéri könyve címlapján. Mme Adam, a francia revanche-gondolat nagy hirdetője életének és irodalmi, politikai szerepének tanulmányozásából indul ki. Munkája itt úttörő, mert hasonló áttekintő alapossággal maguk a franciák sem foglalkoztak még ennek az írónőnek az értékelésével. Számunkra itt az a fontos, amit Mme Adam magyar vonatkozásairól ír. A nagy revancharde a sedani vereség után ráeszmélt arra, hogy a politikailag megerősödött Magyarország meg-