Századok – 1933

Történeti irodalom - Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. Ism.: Kring Miklós 451

452 TÖRTÉNETI IRODALOM. kiket városunkba — csupán csak Felséged parancsának engedelmeskedve — bocsátottunk be." (VII. k. 231. 1.) A sors véletlen játéka folytán 400 évvel később az a város, amely oly korán megragadó jelét adta a birodalomhoz való hűségének, attól erőszakkal elszakíttatott, a másik pedig, amely soha sem érzett semmi közösséget és tartósan soha sem volt a feudális territóriumokra bomlott Németországgal kapcsolatban, a Magyarország testéből való kiszakadás problémája elé állíttatott. Sopronban azonban megelevenedett a valóban történeti, magyar öntudat s hitvallást tett a magyar állameszme mellett. Hogy e hitvallás nem pillanatnyi fellángolás eredménye volt, hanem évszázados hagyományok szükségszerű következménye, azt az a kötetsor bizonyítja legjobban, amelynek kiadását alig valamivel a bizonytalanság napjai után határozta el Sopron közönsége s amelynek még be nem mutatott részére szeretnők a figyelmet felhívni. H. oklevéltárának ezek a kötetei az 1390-től 1541-ig terjedő időre hoznak okleveleket, leveleket, számadásokat, közgyűlési jegyzőkönyveket, polgárkönyvi feljegyzéseket és egyéb iratokat. A hat kötet óriási terjedelmű anyagának még futólagos bemutatását sem kísérelhetjük meg. Csupán benyomásokról adhatunk számot, melyek bennünk tanulmányozásuk közben ébredtek. Below a városi alkotmánytörténetben három eseménycsoportot különböztet meg.1 Az első a város alkotmányi, jogi helyzetének inkább kifelé való rendeződésére vonatkozik. A fejlődés e korban a városnak a territórium uraitól való fokozatos függetlenülése irányában halad. A rákövetkező időt az alkotmány belső kiépítése köti le, ami számtalan más ellentét mellett rendszerint a patríciusok és az iparosság ellentétét robbantja ki. A harmadik korszak jellegét e két társadalomelem küzdelme adja meg ; bármelyik fél győzelmével végződik is a hatalomért való viaskodás, ez a legtöbb esetben nyomokat hagy a város alkotmányán. A küzdelmek után beálló nyugalmi idő, rendszerint a XVI. század végén, a városok politikai jelentősége csökkenésének korát vezeti be. Ha a Below által — elsősorban a német birodalmi városokra — felállított szkémát tartva szemünk előtt, kezdjük a Házi-köteteket tanulmányozni, mintegy maguktól válnak ki az oklevelek közül egyesek, melyek — úgy látszik — Below tételét Sopronra nézve is igazolják. így Mátyás 1464-i aranybullás oklevele, amely a város korábbi privilégiumai közül a legfontosabbakat sorra véve, azokat újra megerősíti. (V. k. 107. 1.) Elsősorban a városnak a megyei bíráskodás alól való függetlenségét ; még a XIII. század végén nyerte el Sopron a szabad bíró választási jogot s a „causae tam maiores, quam minores"-ben való ítélkezés kiváltságát. A vámmentesség és a telepesek szabad befogadása mellett nagyobb 1 Vom Mittelalter zur Neuzeit. Leipzig, 1924. 51. 1.