Századok – 1933

Történeti irodalom - Galla Ferenc: A clunyi reform hatása Magyarországon. Ism.: Deér József 437

442 TÖRTÉNETI IRODALOM. Clunyi beállítottságú volt mindenekelőtt a magyar egyház, mint erre legelőször Hóman (Magyar Történet I.) és most nagyobb részletességgel G. rámutattak. A magyar egyház a clunyi irány első úgynevezett monachális korszakának szellemében kapott szervezetet Szent István korában. Az episzkopális szervezet élére mindenütt szerzetesek kerülnek, a kolostorok alapításában pedig mindenütt függetlenségük lehető fenntartásának szempontja érvényesül. Ennek a szerzetesi eredetű főpapságnak nevelő munkája formálja a következő papi generációk lelkületét és teszi ezáltal lehetővé, hogy a clunyi szellem az egész XI. század folyamán érvényesülhessen a külső hatásoktól függetlenül is. A magyar klérusnak ez az eredendő beállítottsága magyarázza azt a hajlékonyságot, mellyel a magyar egyház a reformirányzat fordulatait mindig pontosan követi. Mikor a XI. század közepétől fogva a pápaság és a reformirányzat már nemcsupán elméletüeg, de taktikailag is egymásratalálnak, midőn IX. Leo személyében reformpápa foglalja el az apostolok trónját és innen iparkodik a szerzetesi eredetű reformmozgalom szellemében az egyház lelki és fegyelmi egységének követelményét elsősorban az episzkopális szervezettel szemben érvényesíteni, a magyar egyház az elsők közé tartozik, mely ezeket a törekvéseket honorálja. Midőn pedig VII. Gergely és II. Orbán a végső fogalmazást adják meg ezeknek az eszméknek, ugyancsak a magyar főpapság az, mely ezeket az irányelveket személyes magatartásában (1. különösen Nehemiás esztergomi érsek és VII. Gergely kapcsolatát : Reg. Gregor. IV 25, id. h. 339 kk.) és az alsópapságot illető zsinati törvényhozásában érvényesíteni iparkodik. A clunyi irányzat államszemlélete mint igen fontos tényező alakítja a XI. századi magyar királyság belső fejlődését is. A kezdeteket illetőleg nem az a fontos, hogy a szentistváni „törvények nem szorítkoznak pusztán a földi jólét és a békés társadalmi együttélés előmozdítására," vagy az, hogy azokat „általában mély vallásosság lengi át" (61), hanem éppen ellenkezőleg a vallási értékrendszer behatolása a legegyszerűbb gyakorlati intézkedésekbe. Balogh Józsefnek. a folyóirat lapjain megjelent szép tanulmánya (A magyar királyság megalapításának világpolitikai háttere, LXVI (1932) 152. kk), a magyar állam megszületésének körülményeit sikerrel helyezte el a századfordulónak III. Ottó által kialakított világpolitikai összefüggéseiben. Az ő megállapításai azonban nem változtathatnak azon a tényen, hogy a szentistváni monarchia eszmei tartalmában nem a nagykárolyi nostrum-vestrum alapján álló ottóiánus uralomelméletnek, hanem az egyházi hatalom felsőbbségét valló tiszta clunyi felfogásnak tükröződése. Pontifices, carissime fili — olvassuk az Intelmek 3. fejezetében — sint tibi seniores (Závodszky 135). A királlyal szemben a püspök tehát senior, azaz idősebb, tekintélyesebb. Ez az álláspont teljes megf ordított ja annak, mely még a karolingkorban is általános volt. A frank püspökök által Lajos királynak 878-ban tett hűségeskü szövegében (MG Capit. II 365) ezt olvassuk : fidelis et adiutor его, sicut episcopus recte seniori suo debitor est. (ennek a hűbériséggel való összefüggésére 1. H. von Schubert id. m. 565) Ha most ezt az ellentétet látva arra gondolunk, hogy a clunyi irány kezdettől fogva az egyház felsőbbségét vallotta, akkor már fel is fedtük a magyar felfogás szellemi hátterét. Állandóan visszatérő gondolata továbbá az Intelmeknek a földi és mennyei királyság, a földi és égi korona párhuzamba állítása, melyek között az uralkodó erényei és jócselekedetei teremtik meg az összefüggést. Az Institutio