Századok – 1933

Történeti irodalom - Galla Ferenc: A clunyi reform hatása Magyarországon. Ism.: Deér József 437

TÖRTÉNETI IRODALOM. 443 morumnak ez a gondolata a koronázási liturgia ismeretére megy vissza : coronet te Dominus corona gloriae atque iustitiae, honore et opere fortitudinis, ut per officium nostrae benedictionis cum fide recta et multiplici bonorum operum fructu ad coronam pervenias regni perpetui . . . confirmet te in spe regni coelestis . . te ad coelestis paradisi haereditatem perducat (MG Capit. II 461). A koronázási liturgiának ezekben a szavaiban, mint általában a királyavatás egész intézményében az idoneitásgondolat és ezen keresztül az egyház fölénye domborodik ki (v. ö. erre F. Kern alapvető műve, Gottesgnadentum und Widerstandsrecht (1914) mellett különösen E. Eichmann fejtegetéseit, Königs- und Bischofsweiche. SB. bayr. Akad. 1928.) Ha mármost az Intelmek következő mondatában azt olvassuk, hogy sine illis enim nec constituuntur reges, nec principantur, Odilo apát pedig Istvánhoz intézett levelében azt kéri Istentől, hogy a király a mennyei hazában is uralkodhassék (Galla 63), akkor világos lesz előttünk a koronázási liturgia felfogásának a clunyi irányzattal és az Intelmekkel való összefüggése. A szentistváni alapvetés válik azután a századvégi állapotok mintájává. Az idoneitásgondolat és a vérségi jog nagy ellentéte Szent László korában oldódik fel, hogy egy oly államfelfogásnak adjon helyet, melyet keresztény tradicionalizmusnak nevezhetünk. A trónon oly király ül, aki VII. Gergely szavai szerint önmagában egyesíti tam in moribus normám iustitiae, quam lineam nobilitatis in sanguine (levele Lászlóhoz 1079 március 20-án. Reg. Gregor. VI 29, id. h. 441). Ő avattatja szentté a királyság nagy magvetőjét és igazolja ezáltal nemcsupán az első király életművét, de egyúttal az eredetileg pogány eredetű vérségi tekintélyelvet is. Ennek a keresztény tradicionalizmusnak kifejezője többek között a Szent László-kori Gesta Ungarorum, mely előadásában összhangba igyekszik hozni az idoneitásgondolatot a vérségi joggal, kibékíti a szent királyt a Vazulfiakkal. A királyság szervezetének Kálmán által végrehajtott nagyszabású újjáalkotásában együttesen érvényesül ez a keresztény tradicionalizmus és a gregorianizmus világáramlata. De nemcsupán a belső politikai fejlődés áll a clunyi eszmék befolyása alatt, hanem az invesztitúra harc közvetítésével ezek az eszmék teremtik meg közvetve a magyar királyság hatalmi pozícióját is. G. szemmelláthatólag nem tud mit kezdeni VII. Gergely magyar vonatkozású leveleivel, holott azok az ő politikai rendszerének és terveinek felettébb fontos megnyilatkozásai. 6 Gézában és Lászlóban elsősorban keresztényi erényekkel ékes, az egyház iránt feltétlen hódolatot mutató férfiakat lát és támogatásukkal az alkalmasságelvet akarja érvényesíteni. Salamon uralmát szerinte divinum indicium akadályozza, mert ugyanúgy méltatlannak bizonyult az uralkodásra akárcsak sógora, a német király, akit nemrégiben fosztott meg királyi címétől. Hogy mennyire összhangban állott Salamon bukása a gregoriánus elvekkel, arról G. könnyen meggyőződhetett volna, ha csak egy kissé áttanulmányozza az invesztitura-harc publicisztikáját, főleg lautenbachi Manegold, ad Gebehardum című vitairatát (MG libelli de lite I), ahol IV. Henrik letétele jogosságának igazolására felsorakoznak a XI. századi magyar trónviszályok, különösen Salamon és a hercegek küzdelmének tanulságai is (id. h. 364). így Gergely magyar vonatkozású levelei és a kér-