Századok – 1933
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400
424 MARKÓ ÁRPÁD. kadt szomolányvidéki kuruc csapatrészt magához véve, újból Ausztria felé nyomul elő, azt bizonyította, hogy a kuruc sereg támadókedvét csorbítatlanul megőrizte. Vert seregnél ez lehetetlen. Heisternek ez a győzelme is, mint általában a kuruc felkelés legtöbb, — a császáriaknak kedvezően végződő ütközete, — csakis elszigetelt, nagyobb stratégiai eredmény nélküli győzelem volt és újból szemléltetően bebizonyította azt, hogy a kuruc felkelést tisztán fegyveres erővel legyőzni nem lehet. Még annyit sem ért el Heister győzelmével, hogy Rákóczi seregének Léva felé való visszavonulását megakadályozza, vagy pedig eléje kerülve a kuruc sereget visszavonulás közben feltartóztassa, szétszórja vagy lefegyverezze. Seregét a csata viszont annyira kimerítette, hogy csak kétnapi pihenő után indult Rákóczi után. Ez az idő pedig elég ahhoz, hogy egy visszavonuló sereg magát, úgy a hogy, rendbeszedje és azon a szakaszon várja üldözőit, ahol az a védelem szempontjából a legalkalmasabb. Ez így is történt. Láttuk, hogy Rákóczinak a csata után úgy stratégiailag, mint taktikailag szabad keze maradt. Magasabbrendű stratégiai tervezgetéseiről ugyan nincs adatunk (kivéve Bottyán ügyesen megindult raidjét a morva határszél ellen), de nagy taktikai eredmény az, hogy Rákóczi seregének ideje és alkalma volt a kiszemelt, alkalmas ellenállási vonalakat (Vág, Nyitra, Garam) zavartalanul megszállni. Bercsényi ezirányú intézkedéseit teljes siker koronázta. Bizonyítja ezt nemcsak az a körülmény, hogy Heister az első ellenállási vonalon talált gyenge ellenállás után (Deák Ferenc sikertelen hídrombolása) a Vágón túl már is megtorpant, sőt a következő gyenge ellenállási kísérletre (Ebeczky előtörése), újból Nagyszombatba vonult vissza, hanem az is, hogy Bottyán előretöréséről nem tudott idejekorán értesülést szerezni, s azt nem is volt módjában megakadályozni. Egy, harcászati szempontból győzedelmes csatának ennyi negatív eredménye után megértjük, hogy a bécsi udvari haditanács tapasztalt és józanul ítélő tagjai nem sok eredményt fűztek Heister további működéséhez és elmozdítását szorgalmazták. Vizsgáljuk végül röviden mindkét fővezér intézkedéseit és magatartását a csata alatt. Rákóczi nehezebb helyzetben volt, mint Heister, mert tapasztalatlanságának érzetében mások tanácsára szorult s engedékeny, előzékeny egyéniségénél fogva még azokat a szándékait sem tudta végrehajtani, amelyeknek helyességéről pedig megvolt győződve. (A csatatér megközelítése
