Századok – 1933

Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400

A NAGYSZOMBATI CSATA. 423 telen foglyokat azután az odagyüjtött környékbeli parasztok fejszékkel, vasvillákkal s dorongjaikkal agyonverték, lemészárolták. Az említett krónika szerint a kurucok kegyetlenkedése azért történt, mert Rákóczi és Bercsényi nagyszombati vereségük felett érzett tehetetlen dühökben így akartak elégtételt venni Heisteren. Ez a megvilágítás természetesen helytelen, valószínűbb az előbb említett magyarázat, vagyis a nagyszombati sebesültek lemészárlása miatt támadt elkeseredés.1 5. Eredmények. Mérlegélések. A nagyszombati csata eredményeit vagy -— a győző fél szemszögéből nézve -— eredménytelenségét, könnyű áttekinteni. A csatát, azaz magát a harcot, küzdelmet, Heister nyerte meg, mert annak végén a kurucok futottak el a csatatérről és otthagyva ágyúikat, zászlóikat, azok császári birtokba kerültek. Stratégiai nyereségről, vagyis a győzelem távolabb kiható gyümölcseiről, azonban nem beszélhetünk. Heister egyedüli pozitív eredménye az volt, hogy Lipótvár a kurucok ostroma alól felszabadult. Mint másodrendű, vagy kisebb jelentőségű eredményt nevezhetjük meg Nagyszombat hehódolását és azt, hogy a császári seregnek most már módjában állott a vágvölgyi erősségeket, főleg Trencsént újból megsegíteni, élelmezni. De ennek az eredménynek nagy volt az ára. A császári sereg e harcban sokkal többet vesztett emberekben, mint Rákóczi serege. Tapasztalta azt is, hogy a kurucok igen bátran támadnak és szívósan tudnak verekedni. Heister a kurucokat a cfcatamezőről elűzte ugyan, de Rákóczi seregét nem semmisítette meg. Látszólagos győzelmének csak néhány napig örvendhetett, mert Bottyánnak az a vakmerő elhatározása, hogy merészen Heister háta mögé kerülve, és a főseregtől elsza-1 Annales domus Prividiensis Scholarum Piarum 1705. évi feljegyzéseiből : „. . . Rakoczius et Bercziny in furias acti, cum aliter de caesarianis vindicare nequirent, dederunt ordines Joanni Bossányi Nagyugrőczensi contra praesidium Eperjesiense caesarianum, adtunc Prividiae commorans, qui assumptis auxiliaribus copiis ex rebellibus ad Tyrnaviam fusis, ex rusticis baculis, securibus et furcis armatis, sub specie boni dictum praesidium sive praesidiarios Prividia usque ad prata Novakiensia adduxit, ibique ipsa die circumcisionis circa horam secundam pomeridianam crudelissime trucidari curavit (enorme audire est) ex quo loco rusticitas cum securibus, manibus ac vestibus sanguine humano tinctis, cum exultatione circa horam tertiam pomeridianam Prividiam rediit." (Dr. Friedreich Endre kegyesrendi tanár úr szíves közlése.)