Századok – 1933

Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400

422 MARKÓ ÁRPÁD. zelme dacára kénytelen volt visszavonulni s egyáltalában nem alkalmas erre a parancsnokságra.1 A higgadt bécsi hivatalos körök hangulatát, a császári sereg eredménytelen erőlködését, a magyar felkelés ilyen eszközökkel való leverésének lehetetlenségét, végül a fővezér iránti bizalmatlanságot legjobban Thiell udvari haditanácsosnak ez a mondata jellemzi : „Ich bedaure all'die armen Leute, die man solchergestalt in Ungarn zusammenführt, um sie fruchtlos sterben und verderben zu lassen".2 A hadihelyzet 1704. esztendő végén a Felvidéken a következő volt. A kuruc sereg zöme Érsekújvárra támaszkodva, a Garam, Zsitva és Nyitra között gyülekezett. Rákóczi és Bercsényi Léván voltak. Bottyán a felvidéki sereg többi részével -— majdnem kizárólag lovassággal — a morva határszélen portyázott. A császári sereg ellenben tétlenül vesztegelt Nagyszombat környékén s csupán kisebb járőrharcokat vívott Bottyán portyázóival. Bár nem tartozik szorosan a hadműveleti események közé, de itt kell megemlékeznem egy olyan, a nagyszombati harc következményeivel kapcsolatos, sajnos nem nagyon dicséretreméltó eseményről, amelyet császári források természetesen erősen kiszínezve adnak elő. A Privigyén átvonuló császári foglyok lemészárlását értem, amely tettükkel a kurucok fölösleges módon ártottak hírnevüknek. Eperjes kapitulációja után az ottani őrség szabadon vonulhatott Ausztria felé. Ez a csapat december utolsó napjaiban érkezett Bajmócon át Privigyére. Ekkor értesült Rákóczi arról, hogy Heister a nagyszombati kórházakban ápolt sebesült kurucokat az utcára kihajtatta s ott legyilkoltatta. Bár a fejedelem vallásos és humánus érzésétől minden kegyetlenkedés és erőszak távolállott, valószínűleg környezetének rábeszélésére mégis megengedte azt, hogy Bossányi János kuruc ezredes, visszatorlásképen a körülbelül 300 főből álló császári csapatot parancsnokával, báró Scherffenberg kapitánnyal együtt felkoncolja. A privigyei piaristarendház krónikája részletesen leírja ezt a gyászos eseményt. Bossányi a császári foglyokat, akik a kapitulációs egyeszség szerint fegyvereiket megtartották, Újév napján kihajtotta a Privigye előtti mezőkre, ott fegyvereiket elszedte. A véd-1 Archívum Rákóczianum, II. sorozat, II. k. 4. 1. : „He is not capable of such a command". Heister elmozdítása azonban csak 1706 áprilisában következett be, akkor lépett helyébe Herbeville gróf tábornagy. 2 Bécsi Kriegsarchiv, Feldakten Ungarn, 1704—11—б.