Századok – 1933
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400
A NAGYSZOMBATI CSATA. 421 parancsnokságát, maga pedig Lévára sietett a fejedelem után. A félszemű, harcedzett tábornok szokott serénységével hamar beleilleszkedett a helyzetbe. Nem sokat tétovázott. A Bercsényi táborában összegyűlt, mintegy 3000 főnyi kurucsággal megerősödve, átkelt az újonnan helyreállított szeredi hídon, Nagyszombatot kikerülve, magához vette a szomolányi kuruc csoportot, azután mit sem törődve a császári sereggel, Heister háta mögött Morvaország felé nyomult.1 Bár Heister nagyszombati csatáját bensejében, őszintén, nem könyvelhette el nagy győzelemnek, kifelé mégis azzá kürtölte. Hogy ennek külsőleg is kifejezést adjon, a csata utáni első jelentései után, néhány nap múlva öccsét, Hannibal tábornokot küldte fényes kísérettel, a fogoly Fierville-lel és a többi kuruc fogollyal s 30 zsákmányolt zászlóval Bécsbe, hogy ezzel az ünnepélyes felvonulással is nagyobbítsák a csatanyerés hírét.2 Heister Hannibal 1705 január 1-én vonult a város kapujától kezdve folytonos zeneszó mellett, a nép ujjongása közben a Burg felé, ahol őt Lipót császár ünnepélyesen fogadta. Fierville ezredest nyitott kocsiban 2 óra hosszat hagyták vesztegelni a Burg udvarán, hogy a bécsi közönség megbámulhassa. De a bécsi ünnepség ujjongó hangjai közé már alig néhány óra múlva egy nagyon is disszonáns akkord vegyült. A morva határszélről menekült emberek rettegve hozták Bottyán előtörésének hírét. Az udvari haditanács ezután jogosan kezdett kételkedni a nagyszombati diadal valódiságában. Valóban nem lehetett diadalnak minősíteni egy olyan csatát, amely után néhány nap múlva, a tönkrevert ellenség, a győző háta mögött bántatlanul tud szabadon operálni. Ez nemcsak annak a bizonyítéka, hogy a legyőzött ellenség kezdeményező és vállalkozó szelleme nem szenvedett csorbát, hanem annak is, hogy a széjjelvert sereg csak kis veszteséget szenvedhetett és hamarosan rendbeszedte magát. A Heister ellenes bécsi körök most már komolyan emlegették Heister elmozdításának szükségességét, úgylátszik nyiltan is, mert lord Stepney angol követ 1705 január 24-én már leplezetlenül tudatta kormányával, hogy Heister győ-1 U. o. 260. s kk. 1. 2 Lord Stepney jelentése, Archívum Rákóczianum, II. sorozat, I. k. 613. 1. és Kolinovits krónikája. — Fiervillet egy évi fogság után, 1705 dec. 20-án cserélték ki a kuruc fogságba esett báró Salzer császári ezredessel (Wienerisches Diarium, 1705. 249. sz.).
