Századok – 1933

Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400

410 MARKÓ ÁRPÁD. 6—700 méter, úgyhogy a támadók pontosan látták a tüzelés előkészületeit. A lomha ágyúkkal azonfelül még pontosan célozni sem lehetett, otromba golyóik — kisebb távolságokon — rendesen túllőttek a célon. A kurucok tehát a császári ágyúpark minden lövéssorozata előtt hasravágódtak s így — mint Kolinovits írja — jóformán veszteség nélkül érték el a puskatűz és a szuronyroham határát. A csata előtti éjjel csikorgó hidege miatt a kuruc gyalogság köpenybe burkolózott. Most, a támadás hevében ezek a szűrgubák akadályozták az előrerohanókat. Földre dobálva tehát a köpenyt és nehezebb felszerelési tárgyaikat, oly erővel zúdult a kuruc hajdúság Heister arcvonalának közepére, hogy a védekező Stahremberg- és Trisler- gyalogezredeket, a Fels-, La Vigne-, Türheim- és' Montecuccoli lovasezredeket a legnagyobb rendetlenségbe hoztak, s az ágyúkat kezelő legénység jórészét felkoncolták. E harccsoportban különösen a miskolci hajdúság verekedett vitézül, mert ez nemcsak mindkét császári harcvonalon vágta magát keresztül, hanem egészen az utolsó vonalban felállított tartalékcsoportig küzdte magát elő. Ott elkeseredett harcot vívott a Heister seregében beosztott, egyedüli labanc-magyar csapatokkal, Babochay és Simonyi századaival,1 sőt a miskolci hajdúság azok háta mögött még a Parna-patakon is átkelt. A véres harc első felében tehát a kurucok támadókedve, vitézsége és erélyes nekilendülése meghozta gyümölcsét. Délután 3 óra tájban a Parna- és Tirnava-patakok közötti térszínen a két tekintélyes sereg most már minden hadrendi kötelék nélkül verekedett egymással. A kurucok, kivéve a jobbszárnyon, ahol, mint emlékszünk Bercsényi lovassága az első győzelem teljessététele és kiaknázása helyett, fosztogatni kezdett, mindenütt fölényben voltak. A gyalogság a dombháton a csatatér közepén, a kuruc balszárny pedig Gerencsér közelében a Parna-patak füzeseiben vívott elkeseredett kézitusát. Ember-ember hátán gomolygott, az ezredkötelékek felbomlottak, de a harc vezetése, irányítása és ezzel az elért sikerek kimélyítésének céltudatos végrehajtása, már nem volt sem Rákóczi, sem alvezérei hatalmában. A reguláris seregek fegyelmével nem bíró hadak tulajdonsága, hogy bátran nekirontanak az ellenségnek, de a harcban felbomlott egységeket azután tovább irányítani nehéz, sőt majdnem lehetetlen feladat. Ezt azon-1 Babochay később neves kuruc brigadéros lett. Simonyiról pontosabb adatokat nem találtam. A miskolci ezred hősiességét Rákóczi emlékirataiban külön is kiemeli.