Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369
392 FETTICH NÁNDOR. — erősen befolyásolták. Hogy a tarsolylemezek körében a keleti tendencia, az arab komponens domináló, annak az a magyarázata, hogy e tárgyak a magyarság számára készültek. Nem is várható, hogy akár normann sírokban, vagy más népek emlékei között akkora mennyiségben kerüljenek napvilágra tarsolylemezek és rokonkészítmények, mint amekkorában a levediai magyarságnak nyugatra, a mai Magyarországra került előkelőbb törzseinél találhatók azok. E fejezet anyaga, kiegészítve az előző fejezetek eredményével, nagyjelentőségű történeti tényt tesz előttünk világossá, azt, hogy a honfoglaló magyarság már a levediai korszak utolsó évtizedeiben erősen nyugat felé orientálódott volt. A legelőkelőbb elemek, melyek számára a tarsolylemezek is készültek, ekkor már a kievi normann-szláv állam közelében éltek. A nyugat felé tartó tendencia az archaelógiai anyagban világosan mutatkozik. Ezzel kapcsolatban fölmerül a besenyő „támadás" kérdése, melyről Konstantinos Porph. szól.1 A honfoglalókkal megjelenő anyagi kultúra, melynek sokszáz tárgyi emléke maradt ránk, az anyagi jólét magas fokán álló, hatalmas, harcos-nomád népre vall. Ha csak ezt nézzük és eltekintünk a honfoglalók nagyszabású ténykedéseitől, melyekről az irodalmi források szólnak, nyilvánvaló, hogy megvert seregről szó sem lehet, hanem egy nagy törzsszövetkezésnek (népnek) egész kocsi- és állatállományával együtt való tervszerű áttelepítéséről, melyet a jól szervezett haderő kisért. A nyugati tendencia miatt a levediai keleti részek lassanként elveszítették a magyarság nagyobb része számára jelentőségüket. Ha volt is ellenállás, az nem a nyugat felé törekvő törzsektől, hanem disszidens magyar töredékektől indulhatott ki. A besenyő akció a korábbiakban részletesen ismertetett földrajzi körülmények miatt csakis a Volga-könyöknél kezdődhetett. A Don-könyök, a Don és Donec melletti téli szállások és a főbb kereskedelmi utak nagyobb küzdelem nélkül jutottak birtokukba. Nagyobb magyar töredéknek Permia területére való fölhúzódása archaelógiai alapon ezekkel az eseményekkel hozható kapcsolatba. Amint a tarsolylemezek köre a magyarság nagyobb részének nyugat felé irányuló törekvését tükrözi vissza, úgy a Permiával kapcsolatos rokon régészeti anyag egész más tendenciát mutat : a tarsolylemezek művészete csaknem teljesen hiányzik belőle, a normann fémművesség hatása is minimális, bár a Magyarországra került résszel való egykorú-1 De adm. imp. 40.
