Századok – 1933

Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369

382 FETTICH NÁNDOR. annak környékén töltötte el. Az erősen kopott normann szíj­vég, valószínűen a normann karddal együtt szintén keletről származik. Semmi sem szól e megállapítás ellen, sőt az ana­lógiák ezt csak megerősítik. Legközelebbi analógia a híres kievi sírlelet,1 amelyet, sajnos, szintén nem szakértő tárt fel s így a temetés rítusára ennél is csak következtetni lehet. Nemcsak lóesontokat talál­tak, hanem a lelettárgyak együttese is több közös vonást mutat a benepusztaiéval. Itt is előfordulnak a steppei (leve­diai) ezüstdíszítmények és egy normann kard, melynek mar­kolata a honfoglaló magyarok tarsolylemezeinek stílusában van díszítve (9. kép). A kievi leletet arab dirhemek kísérik még, melyek mind a X. század elejéről származnak. A bene­pusztai lelet anthropológiai adata arra figyelmeztet, hogy a kievi sír esetében is számolnunk kell az eltemetett harcos steppei (magyar?) eredetével,2 annál is inkább, mert a kievi kormányzóság vaszilkovi, kanevi és csekkaszki kerületeiben és a szomszédos poltavai kormányzóság zalotonoshai, pere­jaszlávi és romnyi kerületeiben a magyarországi honfoglaló­sírokéhoz hasonló temetési rítusnak sok emléke van s e sírok anthropológiai anyaga a benepusztai koponya jellemző bélye­geit mutatja. Az orosz publikáció szerint e sírok steppei népektől, közelebbről „türk vagy ugrofinn törzsektől, bese­nyőktől, kunoktól, vagy ugróktól" származnak.3 A bene­pusztai lelet nem volna szokatlan a kievi kormányzóság terü­letén ; ha ott került volna elő — a Berengárius-érmek helyett, mondjuk, egykorú arab dirhemekkel — ez esetben az anthro­pológiai anyag hiányában alig kerülhette volna el, hogy a svédek normannak, az oroszok pedig szlávnak ne tartsák. Ez esetben a normann szíjvég és normann kard lett volna irányadó. A kievi sírban eltemetett harcos normann származását Arne a mellékletek között előforduló zsetonok és játékkocka miatt tartja valószínűnek. Hasonlók fordultak elő Björkőn is (a Maelarokban), lovassírban. A nemzetiség meghatározása azonban még a magyarországi síroknál sem tekinthető biz­tosnak, ha a temetési ritust és az anthropológiai anyagot nem 1 Coll. Khanenko, Kiev, V. 1902. pl. XX. 2 Grot, К. Ja. : Moravia i Madjary, Szentpétervár, 1881. 234., 260. sk. 1. Ha Askold és Dir magyar származtatását vissza is kell utasítanunk (265. 1.), mégis számolnunk kell azzal, hogy Kievben megfordultak, sőt talán éltek is magyarok. Kiev város területén fel­tárt rokonsírokról : Ocsot IAK, 1911. 57. sk. 1. 92—93. képek (a 100. sk. képek anyaga nem e temetőhelyről származik). 3 Coll. Khanenko, Kiev, IV. 1901. 12. sk. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents