Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369
374 FETTICH NÁNDOR. 2. Az éles szakadék, amely a verchne-saltovói emlékek és a honfoglaló magyarság emlékei között fennáll, lehetővé teszi, hogy a régészeti emlékek alapján külön beszélhessünk egyrészt Verchne-Saltovo lakosairól, a korábbi kazár uralom alatti kazár és vegyes steppei népelemekről és azok maradványairól, másrészt pedig a levediai magyarságról, szintén erősen kevert, különféle népelemekből álló nomádállamról ; más szóval, hogy a levediai magyarságot archaeológiai alapon Oroszország területén a kazároktól elkülöníthessük. Bár közvetlen régészeti bizonyítékok magából Verchne-Saltovóból nincsenek, mégis kétségtelennek látszik, amit az egész temető szakszerű feltárása is talán igazolni fog, hogy Verchne-Saltovón a levediai gazdasági fellendülés idején magyar elemek uralkodtak, olyanformán, mint ahogy korábban kazár tudun ült benn Kievben és Chersonban. 3. Fölvetődik a kérdés, vájjon Verchne-Saltovónak és a Donec-medencének magyar kézre jutása és a kazárok kabar nevű törzsének a magyarsághoz való csatlakozása között nincs-e okozati összefüggés ? A levediai fémművesség normann rétegének bizonysága szerint a Kievbe vezető fő útvonal, a Don-Donec-út a levediai korszaknak legalább is jó részében (második felében) a magyarság kezén volt. Lehetetlen tehát, hogy Verchne-Saltovo is ne jutott volna a magyarság birtokába. Az irodalmi források semmit sem szólnak erről az eseményről, mint Verchne-Saltovóról sem. Valószínű, hogy a változás észrevétlenül, a kazár hatalom gyengülésével párhuzamosan ment végbe. Ha csak részben is helytállók Marquart fejtegetései Árpád megválasztásának körülményeit illetőleg,1 úgy arra lehetne következtetni, hogy 862. körül Verchne-Saltovo és a Donec-medence már (régóta ?) a magyarság érdekeit szolgálja. 4. Az a körülmény, hogy Verchne-Saltovónak anyagi kultúrájából az eddigi adatok szerint a kialakult levediai fémművesség produktumai hiányzanak, összefüggésben lehet a kazár kultúra hanyatlásával, amely Marquart szerint 840. körül kezdődik.2 Mivel ezzel párhuzamosan halad a magyarság gazdasági megerősödése, a két jelenség között okozati összefüggés tételezhető fel. A magyarság részén a normann-arab érdekkörbe való kapcsolódás, kazár részen a bizánci birodalom háttérbe szorulása Kelet gazdasági életében — ami szükségképen a Bizánc felé orientálódott 1 Streifzüge, 35. és 52. sk. 1. 2 Streifzüge, 162. 1.
