Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEGVILÁGÍTÁSÁBAN.[ 375 kazár birodalom hanyatlását vonta maga után : — ezek az egymással szemben álló körülmények. Bár a kontinuitást Verchne-Saltovóban nem tudjuk kimutatni, mégis az egész kazár régiséganyagnak a levediai fémművesség emlékeivel való egybevetése világosan tanúskodik bizonyos fokú kontinuitás mellett. Az egész anyagot ennek bizonyítására itt nem sorakoztathatom fel, hanem csak az összehasonlítás végeredményét közlöm néhány példával illusztrálva. A fejlődésben három fázist lehet megkülönböztetni : 1. A kazár korszakot, melyben a magyarságot archaeológiai alapon még nem lehet elkülöníteni. Ebben a magyarság anyagi kultúrája olyanféle viszonyban állott a kazár birodaloméval, mint később a kabaroké a levediai magyarságéval. Ez a korszak a 830. körüli időkig számítható. Ebből a korszakból aránylag nagyszámú emléket ismerünk, legnagyobb része Verchne-Saltovóról származik. 2. Az átmeneti időben a kazár fémművesség produktumai még nagy mennyiségben vannak használatban mind a kazárok, mind a magyarok és egyéb steppei népek körében, melyek a kazár birodalom kötelékébe tartoztak. De ebben a korszakban a magyarság fölülkerekedve, a fontosabb kereskedelmi utak és központok birtokában az arab birodalomból kereskedelmi úton nyert ezüstöt maga kezdi e központok műhelyeibe feldolgoztatni. Ügy ebben, mint a megelőző korszakban különböző irányokba exportálják a fémművességi készítményeket. Erre az átmeneti korra jellemzők a nagy redikori kincsleletnek (permi korm. cserdyni ker.) steppei eredetű ezüst övdíszítményei, melyek között szerepelnek jellegzetes kazár veretformák, de már a levediai fémművességnek is jellemző vonásaival.1 A sírleletek között idetartozik a vorobjevói lelet (voronezsi korm. bogucsari ker.). Ez utóbbi az egyetlen hiteles sírlelet Oroszországban, mely mint a honfoglaló magyarság egyik törzsétől származó, magában a Konstantinos Porphyrogennetos által Levediának nevezett hazában, a kiköltözködés előtti időből ismeretes.2 A kazár elemek itt még egész intenzíven élnek, de a lelet egyes darabjai tisztára honfoglaló magyar jellegűek. A temetés ritusa is a honfoglalókra jellemző, ami a lelet etnikumának kérdésében is sokat mond.3 1 Századok, 1933. 274. 1. 2 Pósta B. : Régészeti tanulmányok az orosz földön. Budapest— Leipzig, 1905. 194. sk. 1. 3 Kazár készítmény a szablya, vereteivel együtt (Pósta, i. m.
