Századok – 1933

Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369

A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEGVILÁGÍTÁSÁBAN.[ 373 új réteget. Az avar és kazár birodalomnak izoláltsága, érdekellentétessége, egymagában elegendő magyarázat arra, hogy a kazár fémművesség további fejlődésére vonatkozólag az avar birodalom felől további impulzusokat nem lehet megállapítani. A verchne-saltovói emlékekből meglehetősen teljes képet adó összeállítást közöltem legutóbb,1

s így a leletek leírását mellőzhetőnek vélem. Kétségtelen, hogy a honfoglalók díszítményei számára az alapot ezek az emlékek szolgáltatták. Arne szerint is Verchne-Saltovo volt az egyik központ, melyből a jellegzetes steppei díszítmények különféle irányokban szétterjedtek.2 Ezek részint még a belsőázsiai származásra valló tömör bronzöntés technikáját őrzik, részint pedig vékonyabb lemezből készültek préselés útján. Az utóbbiak legnagyobb részben helyi készítmények, melyeknek datálását a fiatal arab művészet hatásának világos nyomai teszik lehetővé. Jellemző a kazár fémművességre, hogy az öntött és préselt készítmények között sokkal szorosabb belső kapcsolat van, mint a magyarországi avar emlékeknek Belső-Azsiára visszamenő bronzöntéses és nyugatibb préseléses része között. Ez a kazároknál a hosszú ideig tartó virágzás következménye. Ezek a körülmények teszik elkülöníthetővé a levediai fémművességet. A levediai magyarság anyagi kultúrájára jellemző fegyvereknek, használati eszközöknek, ékszereknek és díszítményeknek közvetlen előzményeit többé-kevésbbé fejletlenebb formában megtaláljuk Verchne-Saltovón. Rendkívül jelentős az a régészeti megállapítás, hogy viszont a kialakult honfoglaláskori díszítőművészetet feltüntető emlékek magából Verchne-Saltovóból — legalább ezideig —- nem ismeretesek. Ez történeti szempontból a következőket jelenti : 1. A levediai magyarság számára, melynek lovasnomád harcos szervezete a IX. század közepe után, illetőleg a 889. előtti évtizedekben nyert végleges formát, az egészen más jellegű kazár birodalom erődje, Verchne-Saltovo korábbi, stratégiai jelentőségét elveszítette, és pedig először a haditaktika megváltozása miatt, másodszor, mert Verchne-Saltovo a levediai magyarság területének közepe tájára esett s a normann-magyar gazdasági kapcsolatok érdekeinek megvédésénél ennélfogva már nem játszhatott nagyobb szerepet. 1 Fettich, N. : Bronzeguss und Nomadenkunst, Prága, 1929. XIV. tábla. 2 La Suède et l'Orient, 121. 1.