Századok – 1933

Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369

A levediai magyarság a régészet megvilágításában. II. közlemény. Az eddigiekben1

a honfoglaló magyarság kialakulásának körülményeit vizsgálva, a gazdaságtörténeti kérdéseket helyeztük előtérbe. A honfoglalóktól ránkmaradt sokszáz tárgyi emléknek a történettudomány számára való értékesítése ugyanis elsősorban a gazdasági viszonyok behatóbb vizsgálatát kívánta meg. Mivel a honfoglalók fegyverei, használati eszközei, díszítményei és ékszerei az akkori gazdasági életből származnak, annak közvetlen tanúi, joggal következtethetünk belőlük előbb a gazdasági viszonyokra, majd, közvetve, fontos történeti tényekre is. Lépjünk most közelebb a tárgyi emlékekhez, hogy ezek alapján a levediai magyarság viszonyairól közelebbi részleteket tudhassunk meg. Az alábbiakban a vezérfonalat egyes leletek és leletcsoportok fogják adni. Minthogy az egész emlékanyagot behatóan nem taglalhatom, a reá vonatkozó főbb kérdéseket részekre osztva tárgyalom, mégpedig az egyes kiemelkedő leletek alapján. Mindenekelőtt vizsgálni fogom a kazár-magyar összefüggéseket (1.), majd a hencidai temető (2.) és a nagy benepusztai lelet (3.) ismertetése után áttérek a nevezetes tarsolylemezek történeti jelentőségének vizsgálatára (4.). Ez utóbbi emlékek az európai régészetnek egészen izoláltan álló és művészeti kiválóságuknál fogva feltűnő és különleges emlékcsoportját alkotják, melynek történeti háttere nemcsak a magyar mult szempontjából érdekes, hanem nagyjelentőségű világtörténeti eseményekkel is kapcsolatos. Végül rövid áttekintést kívánok nyújtani a levediai magyarság anyagi kultúrájáról (5.), más alkalomra tartva fenn mindannak összefoglalását, amit a régészeti emlékek álapján szellemi kultúrájáról megállapíthatunk. 1 Századok, 1933. 250. sk. 1. Századok. 1933. IX—X. 24