Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369
370 FETTICH NÁNDOR. 1. Kazár-magyar összefüggések. Mindenekelőtt a kazár és magyar régiségek megkülönböztetésének kérdését kell tisztáznunk. A magyar archaeológia nem ismerte az Oroszország területén található kazár régiségeket, a külföldi archaeológiának pedig magyar emlékekről nem volt tudomása. Arne például a kazár régiségek tárgyalásánál1 szinte észrevétlenül megy át a magyarországi rokon emlékekre, anélkül, hogy fejlődésbeli különbséget tenne közöttük ; csupán annyit jegyez meg, hogy az utóbbiak kétségtelenül Oroszország délkeleti részéből, a magyarok inváziója alkalmával kerültek el. Az orosz régészeti irodalomban még ilyesféle megállapítást sem találunk. Általában az ilyen régiségeket bolgárokkal, kazárokkal, alánokkal (!) és általánosságban „steppenépekkel" szokták kapcsolatba hozni. Magyarország, sajnos, e tekintetben is terra incognita a külföld előtt. Ha Arne az általa érintett nyomon haladt volna és különösen, ha Magyarországból indult volna ki, úgy bizonyára eljutott volna a fejlődésbeli különbségek megállapításához és így a kazár és magyar régiségek közötti különbségek meghatározásához is. Másik hiba, hogy a magyarság oroszföldi két utolsó megmozdulásának dátumát (889 és 895) nem vették tekintetbe, ennélfogva a levediai készítmények idejét nem tudták meghatározni. Miután egyébként is a legnagyobb mennyiségű régiséganyag Magyarországon maradt meg, a kazár vonatkozások keresésénél azt az eljárást követjük, hogy az oroszországi leleteket a hazai honfoglaló-sírok leleteihez mérjük. Mivel az orosz archaeológiai irodalomban csak mozaikszemeket találunk, a kazár vonatkozásokról is csak vázlatos képet adhatunk. A kazárok történetére vonatkozóan utalok Németh Gyula legutóbbi könyvére2 és az ott közölt irodalomra. A kazárok az 560-as évek óta vezető népe Dél-Oroszországnak. Birodalmuk idők folyamán elsősorban kereskedő és más békés foglalkozásokat űző országgá változott, mint a volgai bolgároké is. Nemcsak az arab íróknál találunk sok közös vonást a két ország között, hanem a tárgyi emlékekben is. A kazár állam békés, erősen letelepedett életmódot mutató jellege miatt nem fejlődött katonai állammá, ezért a normann mozgalmak megindulása idején korábbi vezető szerepét megtartani nem tudta. Haderejét inkább határ-1 Arne, T. J. : La Suède et l'Orient, Uppsala, 1914. 124. 1. 2 A honfoglaló magyarság kialakulása, Budapest, 1930. 203. sk. 1.
