Századok – 1933

Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14

34 LEDEREB EMMA. művét. Ennek a könyvnek ismertetésében már igyekeztem rámutatni arra, hogy a valóságos tényeket jól ismerő és ezek kutatásából kiinduló Bechtel milyen merész és a tényektől teljesen elvonatkoztatott konstrukcióhoz jut a szellemtörténet és főképen Spann hatása alatt.1 Jellemző példa még például Bernhard Laum műve, aki a pénz eredetét teljesen szellemi tényezőkből kívánja levezetni.2 Meg kell jegyeznem azt, hogy a szellemtörténet hatása a gazdaságtörténetre úgyszólván kizárólag Németországban nyilvánult meg. Jótékony hatása is van azonban a német szellemtörténeti iránynak a gazdaságtörténetre. Szintétizálásra irányuló törekvése ugyanis a legutóbbi 6—8 év alatt egész sereg összefoglaló, általános gazdaságtörténeti munkát produkált.3 Ezek az általános gazdaságtörténetek azonban csupán a szintézis gondolatában állnak szellemtörténeti hatás alatt, mert egyébként, úgyszólván kivétel nélkül, a valóságkutatás < „régimódi" keretei közt mozognak. A nyugtalan keresés, amely a legújabb német gazdaságtörténeti kutatást irányítja, sokszor tévutakra vezet ugyan, mégis új célkitűzéseivel régi, de azért nem kevésbbé fontos problémákat igyekszik megoldani és új problémák felvetésével, új irányok mutatásával gazdagítja a mult század végén alakulni kezdő, de sajnos ma is eléggé kezdetleges gazdaságtörténeti módszertant. Bármily meglepőnek tűnjék is, azonban a német gazdaságtörténetnek ezekkel a problémáival sem a francia, sem az angol újabb gazdaságtörténetben nem találkozunk. A francia (és belga) gazdaságtörténetet — amennyire követni tudjuk — még mindig Pirenne, Sée és Häuser munkássága irányítja, kik módszerükben a század elejének, ma már j,pozitivistának" tartott gondolatait képviselik.4 A szinté-1 Századok 1931. évf. 313. 1. 2 B. Laum : Heiliges Geld. (Eine historische Untersuchung über den sakralen Ursprung des Geldes.) Tübingen, 1924., ugyanaz : Über das Wesen des Münzgeldes. (Halle, 1930.) Sajnos, Laumnak 1932-ben megjelent „Allgemeine Wirtschaftsgeschichte" c. művét nem volt módomban tanulmányozni. 3 J. Kulischer : Allgemeine Wirtschaftsgeschichte. (München, 1928/29.) — К. Hapke : Wirtschaftsgeschichte (1928) Leipzig. — H. Cunow : Allgemeine Wirtschaftsgeschichte (1926) Berlin. — Th. Mayer : Deutsche Wirtschaftsgeschichte (1928.) Leipzig. — C. Brinkmann : Wirtschafts- und Sozialgeschichte (1927.) stb. stb. 4 Jól jellemzik ezt az irányzatot Séenek már többször idézett módszertani megállapításai is. (Science et philosophie de l'histoire id. helyein.)