Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
^ A LEGÚJABB GAZDASÁGTÖRTÉNETI IRODALOM PROBLÉMÁI. 33 akkor a XVII. század gazdálkodási rendjét és az ókori hellenisztikus vagy a római császárság idejében fennálló gazdálkodási rendszert hozhatjuk egymással bizonyos fokig kapcsolatba. Ha azonban „kapitalizmuson" a modern gazdálkodási rendet, amelyet •—- mint Sombart is kiemeli1 — a gazdasági értékek szimbólummá válása jellemez, tehát a Sombartféle „modern kapitalizmust" értjük, ennek a gazdálkodási formának analógiáját a régebbi időkben nem találhatjuk meg. Nem beszélhetünk tehát a „kapitalizmus egységes szelleméről". Az „Erwerbstrieb" stb., mely jelenségeket ezzel a „szellemmel" azonosítani szoktak, mint arra különben sok kiváló közgazdász és gazdaságtörténész is rámutatott, a fejlett pénzgazdálkodás kísérő jelenségei és ezzel például a későbbi középkor századaiban épúgy találkozunk, mint az ezt követő időkben. A tényezők konstellációjának változása, hogy ismét Weber szavait idézzük, a gazdasági fejlődés folyamán egyre újabb formákat hoz létre, amelyeket egy tényező behatása alá állítani lehetetlen. A történeti kutatásnak mindenkor a tényekből kell kiindulnia, a valósághoz kell közel maradnia és ezért minden konstrukció, amely bizonyos fokig mesterségesen állandóan egy tényezőt, legyen az a szellemi vagy a gazdasági, állít az események, a történeti okozati összefüggések középpontjába, mindig szükségképen tévútra vezet. Weber és Sombart, — tudományunk kialakulására páratlan hatású módszertani megállapításaiknak jelentőségét az előbbiekben méltatni igyekeztem, — a történeti tények feldolgozásában egy ilyen konstrukciót állítottak fel és ezzel az amúgyis a szellemiek túlzott kihangsúlyozása felé törekvő újabb gazdaságtörténeti kutatásnak bizonyos fokig irányt mutattak. Feleslegesnek látszik ezeket a részben jólismert munkákat, részben újabban keletkezett tanulmányokat, disszertációkat felsorolni, mivel bennük mindig a fentebb tárgyalt gondolatnak a kiemelésével találkozunk. De azért tulajdonképen sem Weber, sem Sombart és követőik nem távolodtak el a valóságtól. Ez teljes ellentétben állt volna módszertani gondolataikkal ; a valóságtól való eltávolodás csupán ott következik be, ahol a szellemtörténeti irány kezdi hatását a gazdaságtörténetben érvényesíteni. Mint csattanó példát említjük itt meg H. Bechtel 1 A kapitalizmusnak, mint gazdasági fokozatnak a felállítása tulajdonképen a Sombart érdeme. Századok. 1933. I—XII. 3
