Századok – 1933
Szemle - Metzner Károly: Kiskunfélegyháza határtörténete. Ism.: Vincze Sándor 270
270 FETTICH NÁSDOE. tenek fel, részint a velük érintkezésben lévő népektől vesznek át tárgyi formákat, technikai eljárásokat és díszítő motívumokat, azokat a saját ízlésüknek megfelelő módon alakítva át. Ez az időszak egyes népek életében több esetben nagyjelentőségű korszak : a lázas készülődés periódusa, mely után nagy katonai és politikai ténykedések következhetnek. Ismerjük a normannok gazdagon díszített fegyvereit, fölszereléseik kiváló díszítményeit és tudjuk, hogy Oroszország területén is normann gyárak ontották ezeket a készítményeket. Ez természetes következménye volt annak, hogy a normannok az oroszföldi kereskedelmet , ha nem is mindenütt, de legalább is a Dnepr— Donec—Don-főútvonalon és a Fekete-tengeren kezükben tartották és a gazdasági fellendülés célravezető eszközeit a hatáskörükbe eső területeken kíméletlenül alkalmazták. A normannok oroszországi megerősödésének fényes politikai eredménye a nyugatoroszországi államok megalkotása. Hasonlókat olvasunk a magyarokról ' Gurdézinél1 : „A magyarok bátrak, jó kinézésűek és tekintélyesek. Ruházatjuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők." A régészeti leletek igazolják ezt a leírást. A magyarok pompakifejtését és gazdagságát Bölcs Leó is följegyezte.2 A magyarok gazdag fölszerelésében és díszítményeiben uralkodó az ezüst, sőt azt mondhatjuk, hogy egyetlen történeti nomád nép sincs, amelynek anyagi kultúrájára annyira jellemző volna az ezüst, mint a magyaréra. Az ősmagyar fémművességre az ezüst nyomta rá a maga bélyegét. Az ezüst nyersanyagának beszerzése részint a Donec-medencével, részint pedig az akkori világ nagy ezüsttermelő országaival, az arab birodalom területével van összefüggésben. E nyersanyagnak a magyaroknál ilyen nagy tömegben való fellépése az intenzív gazdasági életben és kereskedelmi forgalomban leli magyarázatát. Ránk nézve az a fontos, hogy az arab írók fenti közlései a valóságnak megfelelnek. Ok ugyanis a gazdasági állapotok ismertetésénél hűségre törekedtek, mert az arab világ érdeklődésének középpontjában éppen a gazdasági vonatkozások állottak. Az egyes oroszországi népeknek •— kazárok, burtászok, bolgárok, magyarok, szlávok, oroszok stb. —. jellemzése az arab íróknál egészben véve nagyon találó ; a részletek között is vannak nagyon értékes adatok, bár a tárgyi tévedések, legendás közlések éppenséggel nem hiányzanak. 1 MHK, 172. 1. 2 XVIII., 44.
