Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEG VILÁGI TÁSÁB AN. 269 zett útvonalnak igénybevétele nélkül tudta volna megvalósítani.1 Hogy a Levediából, vagy Etelközből való kiköltözködés alkalmával kerültek-e összeütközésbe a kievi normann-szláv állammal, mellyel Levediában jó viszonyban éltek, más kérdés ; a két időpont annyira közel esik egymáshoz (889, 895), hogy mind az orosz krónika, mind Anonymus könnyen összezavarhatták, aminthogy sok dolgot valóban egészen meseszerűen színeznek ki és zavarnak össze. A kievi konfliktus azonban történeti tény2 , a régészeti anyag is teljes mértékben alátámasztja. Ljubomirov szerint az Oleg-féle hadjáratnak, melyet a kievi fejedelem a radimicsik ellen vezetett,3 célja csak az lehetett, hogy a Dnepr—Donee—Don-útvonalat biztosítsa egy tervezett konstantinápolyi hadjárata alkalmára. Végeredményben tehát a Donec-útvonal kereskedelmi forgalma mind a normannok, mind a kazárok, később magyarok számára életbevágó kérdés volt. A magyarok addig békességben is éltek a normannokkal, míg kényszerítő okok nyomása alatt a kievi állam területén ellenség gyanánt fel nem léptek. Egy egész népnek megjelenése a velejáró állatállománnyal együtt nagy gazdasági csapást jelentett a vendéglátó területre, így érthető a kievi állam ellenséges magatartása. Ibn Rosteh ezt írja a normannokról : ,, . . . nagy gondot fordítanak ruházatukra, mert a kereskedés az ő kezükben van."4 Első pillanatra tán meglepő az okozati összefüggés különössége e két mondatnál, itt azonban nem pongyolaságról, vagy hibáról van szó. Az oroszországi és ázsiai „barbár" népeknél a nagy gazdasági, katonai és politikai fellendüléssel mindig velejár a ruházkodás és felszerelés pompájának kifejlődése. A különböző fegyverek, használati eszközök, lófelszerelési tárgyak, fegyveröv és minden különösebb gyakorlati rendeltetés nélküli díszítmények az anyagi fellendülés idején nagy mennyiségben gyártatnak ; ezeknek alakjára, díszítésének módjára, a díszítő motívumokra nagy gondot fordítanak ; részint ősi tradíciókat élesz-1 A magyarság költözködésének tárgyalásánál elsősorban a kereskedelmi utakat veszi tekintetbe Grot, К. J. : Moravija i Madjary, Szentpétervár, 1881, 212. sk. 1. Ő azonban a Kaukázus-fölötti hazát nem ismeri, a Levediába való vonulást az Oka mentén képzeli el. 2 Marquart, J. : Streifzüge, 34. 1. Hrushevskij, M. : Gesch. d. Ukr. Volkes, I. 574. sk. 1. 3 Szerinte nem Kievtől északra, hanem keletre lakó radimicsik ellen : i. m. 22. 1. 4 MHK, 184. 1.
