Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEG VILÁGI TÁSÁB AN. 253 adta, aki a magyarországi továbbfejlődést a megelőző hazából elhozott készlettől élesen elkülönítette. Azok a téves adatok, melyek oly gyakoriak a későbbi irodalomban, legnagyobbrészt már ebben az első munkában is feltűnnek. E helyen nincs módomban a teljes irodalmat, a lokális jelentőségű anyagközléseket ismertetni, csak azokat a munkákat emelem ki, melyek a történeti kérdésekkel is foglalkoztak. Néhány figyelemreméltó megállapítást találunk Hampelnek Ornamentika a honfoglalási kor emlékein című tanulmányában.1 Sajnos, későbbi munkáiban Harnpel az itt megkezdett kutatási iránytól eltért. A népvándorláskor emlékeit összefoglaló nagy háromkötetes német műve2 elsősorban a benne felhalmozott anyag miatt nélkülözhetetlen. A történeti vonatkozásokkal bővebben foglalkozik egy későbbi könyve, mely csak magyarul jelenvén meg, fontos megállapításairól a külföld nem szerezhetett tudomást.3 Figyelemreméltó Pósta Béla könyve oroszországi tanulmányairól4 és Nagy Gézának e műről írott bírálata5 . Tóth Zoltán könyve6 elsősorban nagy irodalma és egyes részletkérdések miatt hasznos. Egy újabb tanulmányomban7 az archaeológiai anyagot az antropológiaival együtt igyekeztem értékelni. A háború utáni időkben nagymennyiségű és rendkívül értékes leletanyag került a Magyar Nemzeti Múzeumba és egyes vidéki múzeumokba (Szeged, Nyíregyháza, Székesfehérvár). Ebből úgy múzeális, mint tudományos szempontból magasan kiemelkedik a geszterédi (Szabolcs m.) lelet,8 mely a nyíregyházai múzeumba került és az 1933. év tavaszán feltárt hencidai (Bihar m.) temető anyaga, mely utóbbi még publikálatlan (a Magyar Nemzeti Múzeumban). A revideált régi anyagnak és az újabb gyarapodásnak modern, kritikai kiadása még a jövő feladata, a munka azonban már folyamatban van. A legtöbb honfoglaláskori magyar régiség Budapesten található, a Magyar Nemzeti Múzeumben. Azután kö-1 Archaeologiai Értesítő, 1904, 105—152. 1. 2 Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn, Braunschweig, 1905. I—III. 3 Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről, Budapest, 1911. 4 Régészeti tanulmányok az orosz földön, Budapest—Leipzig, 1905. 5 Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai útja, Arch. Értesítő, 1906, 385—416. 1. 6 Attila's Schwert, Budapest, 1930. 7 Fetticli N. : Adatok a honfoglaláskor arcliaelógiájához, Arch. Értesítő, 1931, 48—112. 1. 8 Előzetes ismertetése : Kiss L. : Újabb honfoglaláskori leletek a nyíregyházai Jósa-Múzeumban, Arch. Értesítő, 1928. 228—235. 1.
