Századok – 1933

Szemle - Hoszowski Stanislaw: Ceny we Lwowie w XVI. i XVII. wieku. Ism.: Komoróczy György 232

232 szemle. életre, tönkreteszik annak belső egységét, még mielőtt ez az egység megszülethetett volna és a lehető legkedvezőtlenebb politikai helyzetbe sodorják ; de azért egyik sem tudott erőszakot tenni hite, bibliamegértése és theológiája szentélyén, s feláldozta az egységet az igazságért (már t. i. azért, amit annak gondolt, érzett és tapasztalt). Ezzel örökre megpecsételődött a protestantizmus sorsa -abban a tekintetben, hogy a látható egység akár tanbeli, akár jogi és politikai értelemben, akár világviszonylatban, akár csak egy vagy egynéhány nép és állam kebelében, sohasem tartozliatik a számára megvalósítható ambíciók közé. Ez a dolgozat a legméltóbb várakozásokat kelti fel bennünk szerzőjének készülő nagy Zwingli-monográfiája iránt, amely a magyar protestáns történettudomány régi adóssága. Nagy tudásanyaga, beható kritikája, gondos eltervezése és fölépítése mellett stílusa is szép. Apróbb elvétéseit és elírásait nem akarjuk tűhegyre szedni, de azt szeretnők, ha a leendő Zwingli-könyvben egy-egy ilyen nagy fejezetet gondosabban és külsőleg is tagolva látnánk. Ez megóvná a szerzőt attól a most elég gyakran előforduló jelenségtől, hogy néha az előadás egymásutánjában nem eléggé áttekinthetően kapcsol s a kapcsolásnak az összetűzés mellett másik logikai mozzanata : a széjjeltart ás nem mindig érvényesül kielégítőleg előadásában. Az is kívánatos még, hogy a lapalji jegyzetekkel szűkmarkúbban bánjék, azokat csak arra fordítsa, amire valók s az ott felölelt anyag egy jó részét magába a főszövegbe dolgozza bele, egy másik részét pedig, mint érdekes, de a tárgyára csak távolról tartozó „Lesefrucht"-ot egyszerűen mellőzze. Révész Imre (Debrecen). Hoszowski, Stanislaw : Ceny we Lwowie w XVI. i XVII. wieku. (Árviszonyok Lembergben a XVl—XVII. században.) Fr. Buják : Badania z dziejów spolecznych i gospodarczych. Zeszyt 4. Lwów, 1928. 8°, 328 1. — Wiebenek a XVI. századi árhullámzásokról írott könyve óta már általános kívánsága az európai tudományos életnek egy újabb módszerrel dolgozó hasonló témakörű tanulmány megírása. Az ily tárgykörű újabb cikkek nagy száma legjobban mutatja az érdeklődést az áralakulások története iránt. (Febure, Beveridge, Simiand, Popelka, Hamilton stb.) A felsorolt tanulmányok azonban inkább a minket földrajzi helyzetük miatt kevésbbé érdeklő országok árstatisztikájára vetnek világot, így Andalúziára (Hamilton), Angliára (Beveridge), ezért a magyar történettudomány inkább csak módszertani szempontból használhatja őket. H. könyve azonban teljes egészében felhasználható a magyar történelemkutatás szempontjából, éppen ezért hívjuk fel reá a magyar olvasóközönség figyelmét. A könyv címén messze túlmenőleg a szerző rávilágít az európai nagy gazdasági krízisekre. A lembergi árváltozásokat mint az európai áralakulások, az európai konjunktúrák függvényét fogja fel, de mindenütt óvakodik az általánosításoktól ; az ő történelemszemléletének summája ugyanis a területileg kihangsúlyozódó individuális jellemvonások lefestése és nem az általános kultúrtörténeti megegyezések kiszínezése. A nyugateurópai ártörténetre tett megjegyzései nem gazdagítják újabb adatokkal ismereteinket. De felbecsülhetetlen értékűek a Keletre —- és Magyarországra is — vonatkozó fejtegetései. Nagyon szemléltető a szerző módszere is : az árhullámzások vonalát mint a társadalmi és gazdasági élet elszakíthatatlan egységalakulását mutatja be. A világos csoportosítás is nagy előnye módszerének. Az egyes árufajok külön feltüntetése, a maximum, minimum és a matematikai középarányosnak vett középérték közlése az