Századok – 1933

Szemle - Soós Béla: Zwingli és Luther találkozása Marburgban. Ism.: Révész Imre 230

230 szemle. ölelik, egész sereg népies elbeszélő forrás követi, melyek a XV. század utolsó két évtizedének és a XVI. század első felének eseményeire vonatkozólag becses forrásaink. Ezek közül eddig kritikai alakban csak az Ekthesis Chronike volt ismeretes (kiadta Sp. Lampros, London, 1902.), egy másik, nagyobb terjedelmű, még kiadatlan népies forrásra pedig újabban e sorok írója hívta fel a figyelmet (1. Практики Tf|ç 'АкаЬг|и(сц 'Aöriviíiv 5 [1930] 447—450.). L., az 1919-ben elhúnyt görög történész és filológus egész élete folyamán gyűjtögette azokat a kisebb görög krónikákat, melyek a XV—XVI. századból maradtak ránk. A hagyatékában talált anyagot most az athéni akadémia megbízásából K. Amantos egyetemi tanár tette közzé. Az 57 szöveg legnagyobb része egymással lazán összefüggő kronológiai feljegyzésekből áll, de találunk köztük szultán-jegyzékeket is, aminthogy ez időben már a népies forrásokban is nem a görögség, hanem a hódító törökök története kerül az érdeklődés középpontjába. Minthogy egyes krónikákban bizonyos feljegyzések szinte szórói-szóra ismétlődnek, nyilvánvaló, hogy a munkák készítői közkézen forgó korábbi krónikákból merítettek s azok anyagát bővítették újabb feljegyzéseikkel. Itt-ott azt is meg lehet állapítani, hogy a régebbi korra vonatkozó anyag összeállításához a XV. századi nagy történetírók, így pl. Phrantzes és Chalkokondyles művei is forrásul szolgáltak. E kisebb krónikáknak mindazonáltal megvan a maguk történeti értéke : egyes részletkérdésekre és főleg az események pontos datálására vonatkozólag néha nagyon becses adatokat tartalmaznak. A magyar szempontból tekintetbe jövő anyag jórészt a török-magyar harcok nevezetesebb epizódjainak rövid említésére szorítkozik, amilyenek a nikápolyi ütközet, Hunyadi János küzdelmei, továbbá a mohácsi csata, Buda elfoglalása, Szigetvár eleste stb. Ezeken kívül azonban kevésbé ismert eseményekről is megemlékezik egyik-másik forrás. Ilyenek pl. V. Ioannes Palaiologos császár és Demetrios herceg magyarországi útja, Musa szultánfi veresége és Magyarországba való menekülése, így a magyar történész sem fogja haszon nélkül forgatni e népies források gyűjteményét, amelyhez némi pótlást a referens az 'EMriviKd c. folyóiratban (IV : 257—259.) adott, ahol két, L. gyűjteményéből hiányzó kisebb krónikából közölt részben magyar vonatkozású szemelvényeket. L. hagyatékának értékét nagyban emeli a kiadó tájékoztató bevezetése és a kötet végén található pontos név- és szójegyzék . Moraycsik Gyula. Soós Béla : Zwingli és Luther találkozása Marburgban. Részlet egy készülő Zwingli-életrajzból. (Csikesz Sándor : Theologiai Tanulmányok, 22. szám) Debrecen, 1932. Lexicon-octav, 381. — A németbirodalmi és a németsvájci reformáció két legnagyobb és több másodrendű vezérférfia közt 1529 kora őszén a hesseni Marburgban lefolyt nagy úrvacsoratani vita —- amelytől kezdve feltartóztathatatlanná lesz a fiatal protestantizmusnak két nagy theologiai főágra való szakadása — eleitől fogva mindmáig nagyon különböző megítélésben részesült és részesül, éppen úgy, mint a protestantizmus belső, tanbeli megoszlására valló minden későbbi jelenség is a szerint, hogy az egyes történészek, illetőleg történelmi irányok milyen hitvallási és világnézeti alapon állanak. A római katholikus történetírás annak a belső felbomlásnak („Selbstzersetzung") első jellegzetes és a későbbi fejleményekre nézve is tipikus tünetét látja benne, amelyre a protestantizmus szerinte már lényegénél fogva, ab ovo kárhoztatva van. A protestáns hitvallási orthodoxia történetfölfogása úgy régi, eredeti alakjában, mint újabb változataiban a lutheri, illetőleg a helvét