Századok – 1933

Történeti irodalom - Kisch Gustav: Siebenbürgen im Lichte der Sprache. Ism.: Treml Lajos 195

198 történeti irodalom. című alapvető, számos egészen új eredményt tartalamazó szin­tézisére (1. 5., 14. és 95—7. 1.). Az erdélyi oláhság letelepülésére nézve annak a véleményé­nek ad kifejezést, hogy valamennyi mostani népelem közt az oláhok Erdély legrégibb lakói, bár ennek a helynevekben, mint maga is beismeri, semmi nyoma sincsen (194). Ebben az állás­foglalásban lehet opportunitás, továbbá a kolozsvári egyetemen máskülönben méltán nagy tekintélynek örvendő Puscariu iránt megnyilvánuló kollegiálítás (Pugcariu felfogásának bírálatát 1. A románság őshazája és a kontinuitás című értekezésünkben, Budapest, 1931. 13—4), de nélkülözzük benne a tudományos tárgyilagosságot. Az olyan nevek, mint Cernavoda-Feketeügy, Tá rna ш-Küküllő, Bisfrüa, Sibiiu, В à l gr ad-Gy u 1 a f e h é r vá r szerinte azt bizonyítják, hogy az oláhság még a magyar és szász lakos­ság letelepülése előtt vette át azokat a magába olvasztott szlávok­tól, mert ha nem így történt volna, akkor vagy a magyar elneve­zést fogadták volna el Fechetigh (így !) alakban (ez a név tényleg ismeretes : Fechetig, 1. Drágáim, Toponimie si Istorie. Anuarul Institutului de Istorie Nationalä- Bucuresti 1923., 250.), vagy pedig lefordították volna a szlávot : Valea Neagrä (?). Leg­fontosabb érve, hogy „nachweislich seit Einwanderung der Magyaren (ca. 996) keine Slaven als Volk sich hierzulande nieder­gelassen haben" (194), ahol minden bizonnyal az „als Volk" kifeje­zésen van a hangsúly, mert hiszen bebizonyított tény, hogy kisebb­nagyobb szláv telepek Erdélyben a honfoglalás után is kelet- < keztek, sőt mint ezt Melich bizonyította, ezek a X. század utáni szlávok számos földrajzi névben mindmáig fenntartották emlékü­ket. Kétségtelen tény továbbá az is, hogy vannak honfoglalás­utáni szláv eredetű oláh földrajzi nevek is (1. A honfoglaláskori Magyarország 155. kk. 1.). A Cernavoda például Melich szerint honfoglalásutáni orosz elnevezés (i. h. 165), amely szerinte a XIII. sz.-nál nem régibb, s így az oláhban sem lehet X. század előtti, ahogy K. gondolja. De még akkor sem bizonyít a Cernavoda K. tételének helyessége mellett, ha bolgár eredetűnek tartjuk, mert ebben az esetben is átvehették a XI—XII. sz.-ban, s így semmiképen sem tekinthető honfoglalás előtti szláv eredetű oláh elnevezésnek. Ahhoz, hogy K. nagyarányú munkája az említett módszer mellett tudományosan is használható segédeszközzé lehessen, a következő szempontok szerinti átdolgozására volna szükség : 1. a történeti tények alaposabb ismerete és tárgyilagos mérlege­lése ; 2. az erdélyi helynévanyagnak lehetőség szerint tsljes számbavétele ; 3. nagyobb tájékozottság a magyar és szláv nyelvészeti és helynév-irodalomban ; 4. alfabetikus mutató. Treml Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents