Századok – 1933

Történeti irodalom - Kisch Gustav: Siebenbürgen im Lichte der Sprache. Ism.: Treml Lajos 195

történeti irodalom. 197 nem fogja tudni, hogy ez az elnevezés a „Pflanzenwelt" fejezetben „Weinrebe" címszó alatt lelhető meg1 (140. 1.) ugyanott, ahol az etimológiailag az aszni ,trocknen, dürren' igével összefüggő Aszú-Besztercze (141. 1.). K. az aszú borra gondolt, amikor idesorolta, holott ennek a jelentése az Arida Bistricia, Dur-Bestricz okleveles adatok alapján is teljesen világos és csak a „Menschheit" (!) fogalomkör d) alcsoportjában (Eigenschaften, Verhältnisse, Zahlen in bezug auf die für die Namenkunde in Betracht kommenden Begriffe) „dürr" címszó alatt volna helye, ahol különben ismételten megemlíti (254.1.). A módszer fogyatékosságai mellett különösen hat, hogy a magyar, német és az oláh adatokon kívül felsorol még néhány innen-onnan összegyűjtött svéd, olasz, francia, spanyol, angol stb. földrajzi nevet is, annak illusztrálására, hogy nemcsak Erdélyben lettek bizonyos köz-és személynevek helynevekké ! A magyar helynév-irodalom hézagos ismeretét bizonyítják az olyan etimológiák, mint Gyán < gyám, gyán (?) .Stütze' (296. 1.). Már Karácsonyi meggyőzően fejtegette, hogy e helynevünkben a XI—XIII. századi vallonolasz telepesek emléke él (MNy. XIX, 27—9) s hogy ezek a Gyán .János' nevű idegenek Köte-, Mező- és Vizesgyán névadói. K. származtatása különben már azért is lehetetlenség, mert gyám szavunk aránylag újabb keletű elvonás a gyámol igéből (régebbi nézet szerint a gyámol főnévből való rövidítés) s így az Árpádkorban nem képezhettek belőle helynevet. Az erdélyi germán folytonosság sajátos K.-féle elgondolását juttatják eszünkbe a magy. egy, igy ,sacer, heilig' -— ófn. wíh, gót weihs-ié\e etimológiák, amely utóbbiakból az * гсА-alakon át keletkezett volna az igy (308—9). Ilyenformán a nyárádvölgyi Szentegijhavas-1 tautológikus névnek tartja, ami ugyan igaz, mivel két ,heilig' jelentésű szó fordul elő benne, de azért a fenti származtatás nem kevésbbé hangtani lehetetlenség (1. ezzel kapcsolatban Etimológiai Szótár 1494—5). Indokolatlan és merész ötlet az, hogy a szolnokdobokamegyei Szészárma helynévben előforduló, weiss, weisslich, blond' jelentőségű szé-, sző (ebből kicsinyítő képzővel: szőke) a szép melléknév családjába tartozik (64. 1.). Tagányi, Melich és Pais errevonatkozó fejtegetéseinek ismerete (1. Századok XXVII, 45—324; NyK. XXXV, 118; MNy. VII, 303) hasznos útmutatásokkal szolgálhatott volna. Elavultnak kell tekintenünk azt a nézetet, amely szerint a kunok neve a Kuma, a bolgároké pedig a Volga folyó nevéből származnék (192., 195. 1.) s amire nézve utalhatunk Németh Gyulának A honfoglaláskori magyarság kialakulása 1 Ezzel a névvel kapcsolatban meg kellett volna emlékeznie az Ompoila, Ompoiu változatokról is, amelyekből, Melich szerint, az Ampoita, Ampoiu keletkezett, nem pedig közvetlenül a latin Ampelum-ból, ahogy K. gondolja. (L. az ezzel kapcsolatos problémákat Melich : A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1929. 273. kk., és Donum Natalicum Schrijnen. Chartres, 1929. 213—7. 1.)