Századok – 1933

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta - 163

176 domanovszky sándor. legelsőről lehetne föltenni, hogy nem nyert földolgozást a krónikának ebben a részében.1 Anonymus is ugyanezt az előadási sorrendet követi. Az 53. fejezetben tárgyalja az itáliai hadjáratot, az 54.-ben azt a vállalatot, amelynek rövid elbeszélése Regino continuatorának 907., 908., 909., 910. és 912-iki följegyzésein alapszik. Az 55. fejezetben azután ő is áttért az augsburgi ütközetre, ebben azonban lényegében eltér a többi krónikák előadásmódjától. Először is nem az előző hadjárat utáni 16-ik, hanem 5-ik évre teszi annak idejét s a krónikák előadásából csak annyit tart meg: „regnante Cuonrado imperatore". Magáról az augsburgi csatáról ennyit említ „sed tarnen Bavarorum et Alemannorum nefandis fraudibus Lelu et Bulsun capti sunt et iuxta fluvium Hin2 in patibulo suspensi occiduntur", azután mindjárt áttér a bosszúra, amelyet Botond nevéhez fűz. A kürtjelenetről. Konrád megöletéséről és a regensburgi foglyok kiszabadításáról szó sincs. Mindezt fellengző frázisok helyettesítik. Ellenben a diadalmas hadjárat további folyama megint a krónikákkal egyezően a continuator 915., 917. és 932-iki adatai alapján került az Anonymus szövegébe. Mindez kétségtelen bizonyságot szolgáltat arra, hogy a krónikák szövege nem keletkezhetett az Anonamus szövegéből, hogy Anonymus és a krónikák egybehangzása csak közös forrás használatából magyarázható és hogy Regino continuatorának fent jellemzett átdolgozása e közös forrás írójának volt a műve. Minthogy épp az utolsó hely szövegeinek viszonya ebben a tekintetben a részletekben is érdekes tanulsággal szolgál, legyen szabad azt még ide iktatnom. Regino ad a. 915. Ungarii totam Alamanniam igne et gladio vastaverunt, sed totam Turingiam et Saxoniam pervaserunt et usque ad Fuldam monasterium pervenerunt. ad a. 917. Ungarii per Alamanniam in Alsatiam et usque ad fines Anonymus Alamaniam ac Saxoniam Krónikák Ipsi vero exinde tali fortuna eis occurrente, monasterium de Vulda eombussere, ubi múltúm de auro haurientes abinde Reno transpassato, Lotoringensem ducatum igne et gla-1 Bawarii cum Ungariis congressi multa cede prostrati sunt, in qua congressione Liutbaldus dux occisus est. " Itt a Hin kétségtelenül a 913. följegyzésre vihető vissza.