Századok – 1933
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta - 163
anonymus és a ix. géza korabeli gesta. 167 nikaszövegek összefüggéseit egymással a különböző kutatók másként képzelik el. Saját forrástanulmányaimban úgy iparkodtam megbízható szilárd alapra helyezkedni, hogy a ránkmaradt szövegek viszonyait boncoltam. így jutottam arra az eredményre, hogy közvetlenül Kézai munkáját megelőzően keletkezett krónikáinknak az a szerkezete, amelyet később az Anjouk korában keletkezett különböző szerkezetek is alapul vettek s amelyet V. István-kori krónikának neveztem.1 E tekintetben nincs is eltérés a különböző fölfogások közt. Madzsar is elismerte, hogy a Kézai „forrásául szolgáló magyar krónika csakugyan Kún László koráig terjedt."2 Hóman fölfogása pedig csak abban tér el, hogy ezt a szerkesztést magának Kézainak tulajdonítja.3 Hogy mindketten Kézait tekintik a hún krónika szerkesztőjének, az a most szóban forgó kérdésnél mellékes, amiért is erre nem térek ki.4 A kérdés nehezebbik fele az, hogy hogyan gondolkodunk az interpolációkról ? E ponton Hóman osztja az én véleményemet.6 Madzsar ellenben az interpolációkat az V. Istvánkori szöveg magyar történetével legalább II. Géza orosz hadjáratáig ugyanazon szerző fogalmazásának tekinti. Ezért utasítja el azt a föltevést, hogy krónikáinkban fennmaradt volna egy Szent László, vagy egy II. István-korabeli rész is.6 Az egységnek ez a gondolata roppant csábító. Hómant sem tudja magát alóla kivonni. Ennek hatása alatt jelenti ki, „hogy a XIII. századi forrás csonka magyar történetét maga a hún krónika írója írta. Ezek szerint a Hún-krónikát és az eredeti felfogásából és alakjából kiforgatott, csonka magyar történetet magában foglaló XIII. századi Gesta Ungarorum, összes XIII—XV. századi krónikáink közös őse, egységes írói alkotás, teljes egészében egy író műve."7 Az írásmű egységének fogalmát kettejük közül Madzsar látszik szigorúbb értelemben magyarázni, erre enged legalább következtetni az a kijelentése, hogy az egységen belül korábbi szerkesztések föltételezésére nincs szükség. Hóman fölfogása a középkori krónikás kompilatorikus működéséről már sokkal kedvezőtlenebb. Ő éppen régebbi 1 L. Kézai Simon mester krónikája c. tanulmányomat. Budapest, 1906. különösen 126—133. 1. 2 Történeti Szemle. 1922. 102. 1. 3 A Szent László-kori Gesta Ungarorum 62—64. 1. 4 Történeti Szemle 1922. 75—103. 1. ; A Szent László-kori Gesta Ungarorum 50—59. 1. 5 A Szent László-kori Gesta Ungarorum 64. 1. 6 Madzsar : A II. Géza-korabeli névtelen c. tanulmányában. 7 A Szent László-kori Gesta Ungarorum 62. 1.
