Századok – 1933
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta - 163
164 domanovszky sándor. alkalmazására, gyakrabban az elbeszélésben egymás mellett több ilyen egyező fordulat összehangzására alapítja következtetését és maga is óv minden egyoldalúságtól, amikor hangsúlyozza : „Talán szükségtelen külön kiemelnem, hogy távol állok attól az elhamarkodástól és túlzástól, amely puszta szövegegyezésekből, egyforma kifejezésekből nyomban azonos szerzőre következtet s megfeledkezik arról, hogy ilyesminek közös forrás (biblia, ars dictandi), utánzás vagy véletlen is lehet az oka . . . Kérem azért az olvasót, hogy ne elszigeteltségükben tekintse idézeteimet, hanem összefüggésükben és egymást kölcsönösen támogató hatásukban. Különösen jelentős a bizonyító erő olyankor, amidőn azonos tárgy, mint ütközet, gyűlés, követküldés stb. előadásában találkozunk azonos vonásokkal és frázisokkal."1 Ez a módszer nagyon szép eredményekre vezetett abban a tekintetben, hogy segítségével különösen Madzsar,2 majd ( még határozottabban Hóman3 kimutatta azt, hogy a húnkrónika kompilátora idegen forrásai mellett milyen erősen , igénybe vette munkája megszerkesztésében a magyar Gestát, egy-egy elbeszélésnél vagy leírásnál a Gesták valamely hasonló helyéből kölcsönözve a mintát saját előadásához. De éppen a kompilálásnak ez a módja, amely nem az ] eseményt, hanem valamely eseményhez az előadási formát < veszi át, nagyon nyomatékosan int arra, hogy krónikáinkban ! ne keressünk mindenáron egyéni stílussajátságokat és különösen a kútfők korának meghatározásában ne vezéreltessük , magunkat ezek által. j Hóman Bálint éppen Madzsar Imre párhuzamos helyeiből azt a következtetést vonta le, hogy ,,a II. István-kori íróinak tulajdonított krónikarészlet, stiláris tekintetben teljesen független az 1091 előtti krónikarésztől,"4 hogy tehát Madzsar párhuzamaival „a Szent László-kori Gesta Ungarorum II. István-kori folytatásának és II. Géza-kori átdolgozásának létezéséhez szolgáltatott újabb értékes stíluskritikai bizonyítékokat."5 Mondhatnók, hogy majdnem ugyanazon bizonyító anyag alapján éppen ellenkező következtetésre jutott. Hóman ugyanis nem az egységes fogalmazásból indult ki, hanem a Szent László, II. István és II. Géza korabeli részeket egymástól elhatárolva, megállapítja, ,,hogy a Szent László-1 Id. mű 8. 1. s A hűn krónika szerzője. Történelmi Szemle. 1922. 75—103. 1. 8 A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII—XIII. századi leszármazói. 50—59. 1. 4 A II. Géza-korabeli névtelen. Századok. 1931. 281. 1. » U. ott 232. 1.
