Századok – 1933
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: Történelmi értékelés és átértékelés 129
156 dékán y istván. is ki kell rekesztenünk a merőben idegen, „lehetetlen", kordisszonáns elemeket. A történeti tudás valódi mélységét épp a korjellem világos tudata teszi ki ; a tudatlanságot nem egy adat nem ismerése jelenti, hanem legfőképen az, ha valaki egy kordisszonáns elemet harmonikusnak vesz, azaz egy tényt úgy magyaráz, mintha az egy korhoz valóban hozzátartozhatnék. Vannak kronológiai tévedések, melyek figyelmen kívül hagyhatók, viszont anakronizmusok sokszor nem bocsáthatók meg, mert a kor „jellemének" nem ismeréséből fakadnak. A kor-egység szintetikus történelmi látást tételez fel. A nagy analitikus kutatók mindig egyben szintétikus érzéket is mutatnak, a kort egységben — saját jellemükben — tudják látni. A kor a legnagyobb szintétikus problémák közé tartozik s methodikai gondolkodók, mint pl. Bernheim,1 élénken utalnak a szintézis szükségére. „Tudományunk egész haladása — írja — azon múlik, hogy mindinkább tudatosan, széleskörűen és behatóan tudjuk az egyes tényeket vonatkozásba hozni a fejlődés egészéhez és egyetemességéhez." Éppen mert a kor reálisan egység, mint egységet tudjuk csak megérteni : a kor „megértésegység" (Verstehenseinheit), mondja Simmel.2 A kor tényei kauzálisan is összetartanak, mintegy tapadásban, sajátos összefogózásban vannak, van bennük sajátos gravitáció szerkezeti középpont felé. Ámde nem elsősorban ez a „tapadás" játszik szerepet a történetíró gondolkozásában, nem a puszta összekerülés, hanem az egy-célra-irányulás, a teleológiai egység, a közös jelentés. Mit „jelent" egy kor? Kétféle felelet képzelhető. A kor jelent valamit önmagában (kor-immanens tartalom). Mint Ranke mondotta : jede Epoche ist unmittelbar zu Gott ; magában is van értelme, Istenhez való viszonya van, önmagából kiindulva és nem más koron keresztül, nemcsak a történeti fejlődés végcéljánál. A kor jelentése (kortranszcendens jelentés) vizsgálható akkor, midőn egy másik korra való viszonyában vizsgáljuk. Először önmagában kell a kort vizsgálnunk s csak mikor mint jelentésegységet megértettük, térhetünk át arra, hogy mit jelent egy másik kornak rendszere számára. Ha fordítva tesszük, könnyű szerrel követünk el öntudatlanul történethamisítást. Minő hiba az, ha Mátyás korszakát, nagyszabású középeurópai politikáját a 'rákövetkező, Jagello-kor ered-1 Lehrbuch der historischen Methode. 5—6. kiad. 760. 1. 2 Das Problem der historischen Zeit. 1916.
