Századok – 1933

Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14

^ A LEGÚJABB GAZDASÁGTÖRTÉNETI IRODALOM PROBLÉMÁI. 15 vált annak a tudománynak a sorsa, amely a válságba jutott gazdasági élet jelenségeinek a vizsgálatával foglalkozik : a nemzetgazdaságtannak.1 Régi, de még tisztázatlan problémák ujult erővel tolulnak az előtérbe, új problémák vetődnek fel, új utak keresése, amelyek egy célban torkolnak : megtalálni az egységes tudományosságnak egy olyan irányát, amely a válságból kivezet. A tudományosságnak a ma már régmúltnak tűnő ,,béke" éveiben folytatott nyugalmas kutatási módja kiveszőben van és helyet adott egy nyugtalan keresésnek. Ez az izgatott, talán sokszor kissé hajszolt keresés azonban nem vált végül mégsem a tudományok kárára. Problémacsoportok, amelyek hosszú évtizedek óta hiába keresték a megoldást, ha erre nem is, de feloldódásra találtak. Ilyen probléma tudományunk legelső és legfontosabb módszertani problémája : az úgynevezett szellemtudományi kér-V dés. A tudományok módszeréből ma már száműzetett az az egyoldalú irányzat, amely a mult század második felére 1 rányomta bélyegét : a természettudományos gondolkozás. A mult század végén és a század elején megszületett neokantianizmus, amely a kanti megismerés alapelvéből kiindulva kereste a tudományos fogalom meghatározását — Heinrich I Rickert alapvető munkásságára gondolok itt leginkább — kiirtotta azt a tévhitet, hogy a természettudományok kauzális törvénykeresése a tudományos módszer egyedüli útja. A történet individualitásának felismerése Rickert2

elévülhetetlen érdeme és ha már előtte Dilthey,

3 Windelband.4 sőt bizonyos tekintetben Karl Menger5 fel is ismerték a természettudomány úgynevezett nomothetikus és a történettudomány úgynevezett ideografikus módszere közti különbséget, mégis Rickert az, aki új fogalmi meghatározása 1 B. Schulz : Der Begriff der Wirtschaft. (Wirtschaft und Gesellschaft, Festschrift f. Franz Oppenheimer 1926.) 118. 1. : Der Eindruck, dass die theoretische Volkswirtschaftslehre einem „Trümmerhaufen" gleiche, drängt sich einem sofort auf, wenn man das erste Kapitel der meisten Lehrbücher und Grundrisse überblickt. -— O. Spann : Die Krisis in der Volkswirtschaftslehre. München, 1930. 2 Legelsősorban : H. Rickert : Die Grenzen der naturwissenschaftlichen Begriffsbildung. Tübingen. (1902). Az idézetek a 2. kiadásból valók (1913). 3 W. Dilthey : Einleitung in die Geisteswisssenschaften. Leipzig, (1883). 4 W. Windelband : Strassburger Rektoratsrede (1894). 6 К. Menger : Untersuchungen über die Methode der Socialwissenschaften und der polit. Ökonomie insbesondere. Leipzig, (1883)-