Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
16 LEDEREB EMMA. által a történettudomány módszerére hihetetlenül termékenyítő erővel hat. Rickert módszerének újszerűsége tehát a történeti tények egyszeri és nem ismétlődő voltán épülve a természettudomány okozati törvényekre való általánosító törekvésével szemben, a történetben az értékek kiválasztásának alapján álló individuális okozati összefüggések megállapítására törekszik. Ezzel azonban kizárja a történetből az akár a gazdasági jelenségek (történeti materializmus), akár a tömeglélek kollektív megnyilatkozásának ismétlődésén (úgynevezett kollektivizmus, Lamprecht) alapuló törvények felállítását. A történet tehát elvált az úgynevezett ,, Gesetzeswissenschaft"-októl, történeti törvényszerűségek megállapítását a legtöbb modern kutató, mint lehetetlent veti el.1 Ha a legújabban megjelent történetmódszertani munkákat vesszük szemügyre, majdnem mindenütt ennek a ténynek a megállapításával találkozunk.2 Ezzel szemben a szellemtudományi módszerkutatásnak egyik filozófiai iskolája, az úgynevezett marburgi iskola, amely Rickert irányzatával, az úgynevezett badeni iskolával párhuzamosan működik, újabb, mondjuk szellemtörvények megállapítására törekszik. Szemben áll ez az iskola a pszichologisztikus iránnyal, Wundt vagy Lamprecht módszerével, akik a természettudományos módszerrel dolgozó egyéni lélektan mintájára tömeglélektani törvények felállítását tűzték céljukul. Nem a tömeglélek, hanem a többé-kevésbbé metafizikailag felfogott szellem ethikai törvényeit kívánják megállapítani.3 A marburgi iskola legújabb folytatója, egy japán tudós, T. Yura, 1931-ben megjelent könyvében az ethikai akarat törvényében véli a szellemtudományok törvényét felfedezni.4 1 Pl. E. Meister : Über die Möglichkeit historischer Gesetze. (Wissenschaftliche Grundfragen 1928) 15 1. a történeti összefüggésekről „ . . . lassen sich wegen der Einzigartigkeit und Unwiederholbarkeit dieser Relationen doch niemals unter ein Kausalgesetz bringen, das Ursache und Wirkung in Form einer mathematischen Funktionsgleichung verbände." 2 Pl. W. Bauer : Einführung in das Studium der Geschichte. {Wien, 1928) vagy E. Keyser : Die Geschichtswissenschaft. Aufbau und Aufgaben. (München, 1931.) 3 Die Marburger Schule ist es, die namentlich auf dem kulturwissenschaftlichen Gebiet die methodologische Begründimg in der Ethik des reinen Willens gefunden hat. (T. Yura : Geisteswissenschaft und Willensgesetz. Berlin, 1931. 40. 1.) 4 I. m. Die letzte wissenschaftliche methodologische Grundlage gibt die Ethik. (66. 1.) Die historische Erkenntnis hat zu ihrem Zweck
