Századok – 1933

Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: Történelmi értékelés és átértékelés 129

.történelmi értékelés és átértékelés. 149 univerzalitásról van szó. Akár felfelé, akár lefelé hatolunk vertikális-társadalmi értelemben, az életperspektíva megszűkül, aránylag hirtelen. Ez pedig már az érdeklődés megindulására is kedvezőtlenül hat. A középrétegi helyzet mintegy átmeneti, semleges zóna. A társadalmi érdekek nagy összeütközései láthatók innen, anélkül, hogy személyi viszonylatban a nagy, küzdő érdekek, gazdasági harc, hatalmi versengés stb. tennék ki az illető egyéni élet gerincét. Nincs tehát különös okunk panaszt emelni a társadalmi fejlődés azon eredménye ellen, hogy a történetírók zöme épp a középrétegbeli helyzet kötöttségeiből emelkedik ki. Ugyancsak fontos a történetíró lelki szerkezetének megértéséhez az a körülmény, hogy melyik „nemzedékhez" tartozik. Az itt felszínre kerülő, messzevezető kérdéshez csak némely főponton szólhatunk hozzá. Gyakori tévedés a nemzedéket s az életkort automatikusan kapcsolatba hozni. A kettő nem egy s a kapcsolat nem mechanikus, nem egyszerű. Ha átlagosan 30 évet tekintünk egy-egy nemzedéknek, ez csak átlag és hipotézis. Igazolása a történeti adatok alapján történhet, de milyen „adat" alapján? Nyilván egy ,,nemzedék"-nek mondott (átlag) 30 év — mint időszak (periódus) — pl. 1870—1900 több, különböző korú életfázis egyidejű kapcsolata. Az életfázisok fokozatosan vonulnak át a harminc évnyi perióduson, azaz kikapcsolódnak az öregek, bekapcsolódnak a fiatalok. Itt azonban, úgy véljük, téves nyomra jutunk, ha csak az életkori vesszük tekintetbe, nem pedig az egyénre jellemző élet aktivitást. A köznyelv is tartalmazza azt az észrevételt, hogy vannak „ifjú" öregek s „öreg" fiatalok, ami azt mutatja, hogy nem az életkoron, hanem az aktivitáson, ifjúi élénkségen van a hangsúly. Igaz, az aktivitás maximumának megvan a maga ideje, ámde ez hosszú, több mint fél átlag-nemzedék (mint periódus), t. i. 30—50. életév. S éppen ebben van a „nemzedék"-probléma különös nehézsége : 1. a maximális aktivitás átlag két évtized, tehát ez idő alatt életkorbeli különbségek nem sokat számítanak, az életkorok „keverednek" ; 2. egyénileg is az aktivitás (aktuálisan) más és más, intenzitásban és extenzításban, továbbá irányban (tevékenységi körben) ; végül 3. más a probléma-megélés képessége (diszpozíció, potencialitás) is ! Ez utóbbi pontokon van a nagy, egyéni lélektani nehézség. Ha tagadjuk is elvileg, hogy nemzedék = életkorösszhang = 30 éves periódus, vannak történeti korok, ahol egy nemzedék-periódusnak egységes az élethangulata ; a „nem-