Századok – 1933

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pöre 1

OB. BATTHYÁNY" LAJOS FŐBENJÁRÓ PÖRE. 9 Schwarzenberggel és az e mögött álló fölfogással szembehelyezkedni." És ezt a ritka szabatossággal kifejezett ítéletet Károlyi nem kombinációkból következteti, hanem megállapítja, hogy ugyanaz a minisztertanács egy más, jelentéktelenebb esetben Schmerling igazságügyminiszter előadása alapján „általános érvényű és megdönthetetlen jogi elvnek" jelentette ki, hogy a törvények visszaható erővel nem bírhatnak és eszerint a haditörvényszékek kompetenciája sem terjedhet ki a haditörvényszékek felállítása előtti időt megelőző bűncselekményekre. Hűtlenül mérlegelt tehát a „szent igazság" Schwarzenberg miniszterelnöksége és Schmerling igazságügyminisztersége alatt, kivált, ha Batthyányról volt szó. Ki volt mondva, hogy a haditörvényszék Batthyány egész nyilvános pályáját vegye vizsgálat aîà kezdetétől elfogatásáig. Ezt a rosszhiszemű, tudatos jogsértést a kormány tetézte még azzal, hogy nem adott ki a vizsgáló hadbírónak olyan okiratokat, melyek menthették volna Batthyányt s nem engedte meg István nádor írásbeli tanuságtételének kikérését, noha a nádor tanúságtétele nélkül lehetetlen volt Batthyány védekezésének értékét megállapítani. Ha Schwarzenbergék nem is engedték meg Batthyány október 3-ika előtti és utáni tetteinek szétválasztását a bíróság előtt, a történeti vizsgálatnak ragaszkodnia kell e szétválasztáshoz. Az a nagy erőfeszítés, melyet a vizsgáló hadbíró jobb ügyhöz méltó buzgalommal kifejtett, hogy Batthyányra, mint volt miniszterelnökre, rábizonyítsa a felségárulást, egészen felesleges volt. Batthyány sem tagadta, hogy kénytelen volt olykor véteni a törvényes szabályosság ellen, de mivel a törvényhozás két faktora, egyrészt az országgyűlés szavazatával, másrészt a király bizalmának meg nem vonásával, elismerték a szabálytalanságok szükségességét, a felségárulási vádak épülete összeomlik. Az október 3-ika óta történtek más megítélés alá esnek. Schwarzenbergék felfogása szerint október 3-ika után jog szerint a katonai törvényszékek hatósága alá tartozott minden gyanúsnak látszó közéleti cselekvés. Már pedig Batthyány vádolva volt azzal, hogy szeptember 17-én 4000 forintot utalt ki Pulszky államtitkárnak Bécsbe, oly célból, hogy a bécsi sajtót a magyar ügy pártolására hangolja. Ez ugyan még miniszterelnöksége idejére eső cselekvés, de Schwarzenberg és Schmerling az október 6-i bécsi forradalmat és gróf Latour meggyilkoltatását úgy