Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35

KUN" ÉS JÁSZ TÁRSADALMUNK A KÖZÉPKORBAN. 53 urak teljesen elszegényedett, a mindennapi betevő falatért dolgozó emberekkel kezdik a földeket műveltetni."1 A gazdagabb és szegényebb nemzetségtagok e viszonya még nem földesuraság. A szegényebb szolgáltatásai a gazdagabbnak csak mint előkelőbbnek, „csak mint elöljárójának, nem pedig mint földesurának szólnak". A szolgáltatások megkívánására való jogból csak lassanként alakul ki a földhöz való jog, az imperiumból csak idővel lesz dominium ; a szabad parasztokból csak hosszú fejlődés alakít colonust.2 1347-ben Kumcheg a Csertán-nemzetség kapitánya megengedi Töttös ajtónálló mesternek, hogy az ő szállásáról („de descensu nostro") Töttös birtokára szökött tizenkét névszerint is felsorolt sátorlakó kun („filtreas domus habentes") ott is maradhasson s hogy ő felettük „nullum ius seu dominium" nem fog gyakorolni. Karla János, mint egyszerű kun 1353-ban Agasegyháza birtokot nyeri adományba ; 1367-ben már kapitányként szerepel ; ez évben ugyanis Erzsébet királyné meghagyja az ő kapitánysága alatt élő kunoknak, hogy ne költözzenek más szállására, hanem maradjanak továbbra is Karla János szállásán.3 1 U. o. idézi Middendorfot. 2 U. o. 142. 1. L. még Weber, M. : Wirtschaftsgeschichte. München u. Leipzig, 1924. 60. és köv. 1. — Hildebrand a fejlődésnek ezt a vonalát minden népre általánosítja. Kivált Kötzschke emelte ki hangsúlyozottan, hogy a germánokra nézve a beállítás nem talál ; Hildebrand gondolatvezetése elsősorban a kirgiz viszonyok megfigyelésén alapszik. Ez a körülmény számunkra azért fontos, mivel a törökfajú népekre, így a kunokra vonatkozólag is a Hildebrand előadása mintegy vezérfonalul szolgálhat. L. Deutsche Zeitschrift . . . Ν. F. II. évf. — Ami pedig a germán viszonyokat illeti, Max Weber (a fentebb idézett helyen) a földesuraság kialakulását a nemzetségfőnek, törzsfőnek hatalomban és gazdagságban való előkelőségére vezeti vissza. Dopsch is több esetben figyelmeztet (Wirtschaftliche u. soziale Grundlagen der europäischen Kiilturentwicklung, Wien, 1923—24. I. 66., 91., 276. ; II. 38., 103. stb. 1.) Tacitusnak szavaira, hogy tudniillik a germánok „secundum dignationem" osztották fel földjeiket. Ez a körülmény a nemzetségfőknek eleve is nagyobb gazdasági súlyt biztosított, ami viszont nem utolsósorban folyt be a nemesi réteg kialakulására. Már Kötzschke csak annyit hajlandó elismerni, hogy a földesuraság kialakulásában csak a csirákat, a magvakat kereshetjük az úgynevezett őskorban (i. m. 35. és köv. 1. Hasonlókép Kulischer J. : Allgemeine Wirtschaftsgeschichte, München u. Berlin, 1928. I. köt. 16—18. 1.). Míg ő az állandó letelepedéssel, a békésebb idők beálltával magyarázza (37. 1.) a gazdasági egyenlőség megszűntét, addig Below szerint (Probleme ... 27. 1.) „die Theorie vom Nomadentum der alten Germanen gilt heute als widerlegt". 3 Gyárfás I. i. m. III. köt. 484. 1. ; 487. 1. Iktatása 487. 1., megerősítése 492. 1., határjárása 497. 1. és 498. I. ; 503. 1.