Századok – 1932
Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35
54 KRING MIKLÓS. Különösen az első eset világít rá tisztán arra, hogy a kun nemzetségi társadalomban változás, bomlás állott be.1 A nemzetségi kapitány hatalma valamilyen irányban elviselhetetlenné vált. Nyomása alól minden áron szabadulni igyekeztek a kunok. Arra a kérdésre vonatkozólag, hogy milyen irányban lett nyomasztóvá a kapitányi hatalom, a második esetből némi következtetést vonhatunk le. Karla János, amikor királynéi birtokadományban részesült, csak mint egyszerű kun van említve ; az adományozás után tizennégy évre már mint kapitány jelenik meg. Ügy látszik, mintha az ő kapitányi mivolta földadományával összefüggésben állana. Az aul, tágabb értelemben a nemzetség fejének a hatalma2 —- mint fentebb Radloff alapján kifejteni igyekeztem, — hatalombitorlás, amelynek színezete idővel változik, éppen a hatalom alapját alkotó tényezők változásával kapcsolatban. Amikor a nomadizálás korlátozódásával az aul szegényebb tagjainak nagy része az élet fenntartásához szükséges foglalkozásától elesik, az aul feje másirányú produkcióra kénytelen őket szorítani. A kunok esetében feltehetjük, hogy a térítő szerzetesek elsősorban a nemzetség-, illetőleg a törzsfőkkel érintkezve, velük ismertették meg először a .földmívelés intenzívebb formáit. Amikor azután megtelepedésük szilárdabb, bizonyos helyhez kötött alakot öltött, a kapitányok imperiumukból kifolyólag, állataik körül már nem használható szegényebb nemzetségtagokat a földmívelés révén nyerhető szolgáltatásokra kényszerítették.3 Ezt a folyamatot a magyarországi kunok és jászok esetében adatok hiányában nem tudjuk nyomon követni. A fentebb vázolt fejlődésmenet tehát rájuk nézve csak 1 V. ö. Vierkandt fentebb idézett helyét : Gesellschaftslehre. 28—33. 1. 2 A további fejtegetések illusztrálására hadd hívjam fel a figyelmet Almásy egy megjegyzésére. (I.m. 690.1.) Ő a kirgiz bejnek a nyáját őriző szegényebb aul-tagokhoz való viszonyát nagyon hasonlónak találja a római patrónusok és clienseik viszonyához. Ε szegényebb aultagok tudniillik teljes ellátást nyertek a bejtől éppúgy, mint a cliensek patrónusaiktól. Meglehetősen korán bukkanunk már a kunok körében is efféle viszonynak a nyomaira. így például 1340-ben (Gyárfás I. i. m. III. k. 478. 1.) Kochola fia Péter kun Corduk nevű famulusáról olvasunk. Ε viszonyról különben alább még lesz szó. 3 Hildebrand, R. i. m. 43. és köv. 1. a kirgizekről. V. ö. még Győrffy I. id. m. 8. 1. Below írja (Probleme . . . 31. 1.) : „eine Macht, die einmal ein gewisses Übergewicht erlangt hat, in sich regelmässig die Neigung trägt, dies zu verstärken."
