Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35

52 KRING MIKLÓS. családot képviselő személyiségnek hatalombitorlása, amelynek a többiek csak a viszonyok kényszerítő hatása alatt rendelik alá magukat." A bí hatalma elsősorban a bíráskodásban és abban nyilvánul meg, hogy közös veszély esetén kifelé is alatta, mint vezér alatt egyesülnek a nemzetségi csoport tagjai (az 1323-as jász oklevélben „capitaneus seu iudex" !) ; másfelől azonban hatalma a neki magát alárendelt szociális csoport minden más ügyére is kiterjed. Nyilvánvaló, hogy amikében változott ez ügyeknek a minéműsége, akképen változott az ügyeket intéző hatalmának a színezete is. Ma már nem beszélünk kizárólag állattenyésztő és kizárólag földművelő népekről,1

de az bizonyos, hogy á törökfajú népeknél a súly eredetileg az állattenyésztésre esett s hogy csak ennek korlátozódásával lépett hangsúlyozottabban előtérbe a földművelés.2 Almásy György 1900-i ázsiai útja f olyamán érdekes megfigyeléseket tett a nomadizáló kirgizek életéről. Leírása közben utal arra, hogy az elsősorban állatállományából élő népre állatállományának elemi csapás vagy más ok következtében beállott csökkenése beláthatatlan veszélyeket rejt magában. Ehinség nem egy esetben egész törzseket tizedelt meg. „így tehát a nomádság csak akkor maradhat fenn továbbra is — mondja Almásy —, ha az élet fenntartásához szükséges fogyasztási cikkeket valamely más produkció segítségével fedezhette", mint ilyenre pedig elsősorban „csakis a földmívelésre gondolhatunk".3

Szomszédnépekkel való érintkezés révén is fedeződhetik a nomád nép ebbeli szükséglete, ám előbb vagy utóbb az illető nép körében is ki kell bontakoznia a csirájában már eddig is meglevő földművelésnek. „A szabad ember mindaddig, amíg a szükség nem kényszeríti rá, nem fanyalodik földmívelésre ; sőt eredetileg ezt egyenesen megveti vagy legalább is méltóságán alulinak tartja."4

Ez a szükség pedig az állatsereg megfogyatkozásával elsősorban az aulnak azon a tagjaira nézve áll be, akik ellátásukat az állatok őrzéséért nyerték. „A földmívelésre való áttérés a kirgizeknél csaknem kivétel nélkül úgy történik, hogy gazdag, hatalmas 1 Kötzschke, R. : Deutsche Wirtschaftsgeschichte. 12. 1. Hildebrand szerint (i. m. VI. 1.) azonban a pásztorkodó és nomádélet, ha egyáltalán kimutatható, mindig megelőzi a földművelést. 2 A rómaiakkal való első érintkezéseik idején még a germánoknál is „die Viehzucht der Hauptzweig der Wirtschaft war und der Ertrag primitiven Feldbaus und die Jagdbeute nur zu ihrer Ergänzung dienten". Kötzschke, R. i. m. 37. 1. 3 Almásy Gy. : Vándorutam Ázsia szívébe. Budapest, 1903. 686.1. 4 Hildebrand, R. : Recht u. Sitte ... 44. 1.