Századok – 1932
Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35
KUN ÉS JÁSZ TÁRSADALMUNK A KÖZÉPKORBAN. 51 kunok kapitányáról történik említés. 1367-ben Erzsébet királyné „universis Comanis et iobagionibus sub iurisdictione et capitaneatu Iohannis filii Stephani filii Karla capitanei Cumanorum generacionis Chertan" intéz egy oklevelet.1 A kapitány e felsorolt esetekben nemzetségi kapitány értelemben fordult elő. Mivel a nemzetségek szerint való megkülönböztetés a XV. században már eltíínik és mivel a kapitány megjelölés -— e nemzetségi társadalmi terminus technicus — továbbra is fennmarad, sőt általánossá lesz, nyilvánvaló, hogy a mögötte rejlő tartalomnak gyökeres változáson kellett átmennie ; más szóval a nemzetségi szervezet bomlásával párhuzamosan a kapitány szó használatában is lényeges eltolódást vehetünk észre. 1388-ban Zsigmond Madarasi Tompa László ,,et aliis capitaneis Comanorum quorumlibet descensuum" intéz meghagyást.2 A ránkmaradt okleveles anyagban ez alkalommal van legelőször szó szálláskapitányokról. Ettől kezdje azután kun és jász kapitányokról csak szállásokkal, később székekkel kapcsolatban hallunk : a, nemzetségi kapitányi megjelölés eltűnt, helyébe a szálláskapitány terminusa lépett. Kérdés, vájjon minden tekintetben utódai az utóbbiak az előbbieknek? vagy csak nevüket örökölték? Legyen szabad ismét Radloffnak már többször idézett leírására hivatkoznom.3 Szerinte a nomadizáló török népeknél jelentékeny vagyoni különbségek állottak fenn az állatállomány tekintetében. Ugyancsak ő rámutat arra, hogy a téli szállásokon való együttélésből adódó közös ügyek elintézése valamelyes tekintélyt tesz szükségessé, mely a súrlódásokat és vitás ügyeket elintézi. Ez a tekintély előkelőbb származásuk, főleg azonban szavuknak nagyobb súlyt kölcsönző kiterjedt rokonságuk és gazdagságuk révén a többiek fölé emelkedő személyiségekben testesül meg,4 kiket a kirgizek bï-nek neveznek. „Minthogy a nomád nép egyáltalán nem ismeri a vezérnek szavazás útján való választását, ezért a bï-hatalom mindig az illető családnak vagy az illető 1 Gyárfás I. i. m. III. k. 481., 484., 508., 503. 1. 2 U. o. III. k. 509. 1. 3 Németh Gy. i. m. 21. és köv. 1. Az alábbi idézet a 22. l.-on. 4 V. ö. Hildebrand, R. : Recht und Sitte auf den primitiveren wirtschaftlichen Kulturstufen, Jena, 1907. 2. kiad. 36. 1. A nemzetségfők hatalma — szerinte — nem hivatali vagy valamely öröklött jogon, hanem személyi kiválóságán, előkelő származásán, gazdagságán vagy magasabb korán alapult. 4*