Századok – 1932
Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13
32 DEÉR JÓZSEF. nészeket jellemzi, akik Kadlec nyomán, ki tudvalevőleg már a háború előtt is foglalkozott magyar témákkal, összehasonlító cseh és magyar jogtörténetet művelnek. Kissé szláv szempontú, de értékes és tárgyilagos munkásságukból a pozsonyi jogtörténésznek, R. Rauschernek két dolgozatát kell különösen kiemelnünk. Az első a családi birtokközösség intézményének cseh- és magyarországi formáit és alakulását vizsgálja a Tripartitumot megelőző időben.1 Közöttük teljes párhuzamot állapít meg. Kutatja a családi közösség tagjainak egymásközötti jogviszonyát, a közösségen kívül állókhoz való viszonyt a peres ügyekben, a birtokkösösség felosztásának módozatait, a mesterséges úton, szerződéssel idegenek között létrehozott közösségek jogi természetét, végül pedig az egész intézmény diplomatikai formáit. A felsorolt pontok mindegyikén teljes egyezést állapít meg a magyar és a cseh institúció között. Egy másik dolgozatában2 a váradi regestrumban tükröződő magyarországi istenítélet-joggyakorlattal foglalkozik. Tanulmányának első részében szemléltetően, a források pontos felhasználásával írja le az istenítéletek lefolyását, második részében pedig az így részletesen megismert ritust a német és a nyugati szláv szertartással veti egybe. A váradi regestrumban megőrzött imaformulának pontos megfelelőjét ismeri fel egy ugyancsak XIII. századi lengyel istenítéleti jegyzőkönyvben, sőt egy régebbi frank emlék révén közös forrásukra is rámutat. A szertartás módozatai tehát német földről terjedtek kelet felé. Ami azonban magát az istenítélet intézményének eredetét illeti, Rauscher a váradi regestrumban előforduló szláv jogi terminológia (prauda) alapján arra a végeredményre jut, hogy a magyarság az istenítéletek intézményét már a kereszténységhez simuló formájában a magyarországi honfoglaláskori szlávoktól vette át.3 A magyar és a cseh alkotmányfejlődés párhuzamával foglalkozik K. Krofta terjedelmesebb tanulmánya is.4 Ebben határozottan állást foglal a régebbi magyar jogtörténetírásnak, különösen az alkotmányfejlődés egységéről és immanens 1 Ο rodinném nedilu ν ceském a ν uherském právu zemském píed Tripartitem. Bratislava II 1928 630—641. 2 Ο regestru Varadinském. (A váradi regestrumról.) Bratislava III (1929) 307—326. 3 Rauschernek Slovenské právni dëjiny ν rámei dëjim práva ve stredni Europë. Sbornik práv. lak. univ. Slovenského ë 1. c. tanulmányát sajnos nem volt módomban felhasználni. 4 Stará ustava ëeskâ i uherská (a régi cseh és magvar alkotmány) Bratislava 1932.
