Századok – 1932

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok - 393

394 MISKOLCZY ISTVÁN. azonban a sorok között az osztrák herceg ellen irányuló élt is észlelhetünk. Kétségtelen, hogy a tanácskozás egyik főtémája a védekezés volt az osztrák herceg kíméletlen gazdasági politikája ellen. Ezt bizonyítja, hogy az oklevél a jelenlevő urak közül kettőt említ meg s ezek egyike Demeter, a magister tavernicorum. Ezek ellenére sem valószínű, hogy a bányaszabadság elvének, illetőleg az egyharmad rész át­engedésének gondolata is cseh hatás alatt fogamzott meg. Nehéz elképzelni, hogy a király és olasz hívei előtt, kik egyebekben is a nápolyi mintát tartották szem előtt s akik olyan kiváló gazdasági érzékkel rendelkeztek, éppen ez a fontos nápolyi institúció maradt volna titokban. Annál kevésbbé valószínű ez, mert Károly környezetében voltak urak, így a Drugetek, kiknek nápolyi területen birtokuk, talán bányájuk is volt és kiknek ifjú korára esnek II. Károly említett rendeletei. Elképzelhetetlen, hogy ezek az urak fel ne hívták volna a király figyelmét a bányák felvirágoz­tatásának ezen nevezetes eszközére. Különben is ilyen életbe­vágó rendelkezés máról-holnapra nem történhetett meg. Fel kell tehát tételeznünk, hogy a bányaszabadság eszméje régen szerepelt a király tervei közt. A nagyszombati tárgya­láson a gazdasági kérdések komplexumában bizonyára ez is előfordult s közvetlenül cseh hatás alatt határozta el a király, hogy mivel a gazdasági kérdéseket úgyis meg akarta tár­gyalni az urakkal, felhasználja az adott alkalmat régi ter­vének megvalósítására. Az első privilégiumot mintegy kísérlet­képpen megbízható hívének, Rikolf fiának, Kakas mesternek és testvéreinek adta. Kakas mester különben is szakember volt, hiszen a bányaigazgatás élén állt.1 Pénzügyi téren a nápolyi Anjouknál két törekvést látunk, hogy jó pénzt veressenek és a pénzt állandósítsák. Mikor I. Károly Nápoly trónjára került, ezen a téren is zavaros viszonyokat talált. Sokféle pénz volt forgalomban és azon­kívül szokásos volt a pénzrontás részint hivatalosan, részint magánosok részéről, továbbá sok volt a hamis pénz és nehéz teherként nehezedett a lakosság vállára a gyakori beváltással járó veszteség. Károly, amint trónját megszilárdította, rögtön a pénzügyek rendezéséhez látott. Elsősorban jó aranypénzt akart adni Nápolynak. II. Frigyes ugyan veretett már aranypénzt, az augustalist, de Károly a Hohenstaufok 1 A nagyszombati oklevelet 1. Emler J. : Regesta diplomatica nec non epistolaria Bohemiae et Moraviae. III. p. vol. IV. Pragae, 1885. 495—497. 1. Az 1327. gyűlésre 1. Kovachich : Supplementum ad vestigia comitiorum apud Hungaros. Budae, 1798. I. k., 267. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents