Századok – 1932

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok - 393

394 MISKOLCZY ISTVÁN. azonban a sorok között az osztrák herceg ellen irányuló élt is észlelhetünk. Kétségtelen, hogy a tanácskozás egyik főtémája a védekezés volt az osztrák herceg kíméletlen gazdasági politikája ellen. Ezt bizonyítja, hogy az oklevél a jelenlevő urak közül kettőt említ meg s ezek egyike Demeter, a magister tavernicorum. Ezek ellenére sem valószínű, hogy a bányaszabadság elvének, illetőleg az egyharmad rész átengedésének gondolata is cseh hatás alatt fogamzott meg. Nehéz elképzelni, hogy a király és olasz hívei előtt, kik egyebekben is a nápolyi mintát tartották szem előtt s akik olyan kiváló gazdasági érzékkel rendelkeztek, éppen ez a fontos nápolyi institúció maradt volna titokban. Annál kevésbbé valószínű ez, mert Károly környezetében voltak urak, így a Drugetek, kiknek nápolyi területen birtokuk, talán bányájuk is volt és kiknek ifjú korára esnek II. Károly említett rendeletei. Elképzelhetetlen, hogy ezek az urak fel ne hívták volna a király figyelmét a bányák felvirágoztatásának ezen nevezetes eszközére. Különben is ilyen életbevágó rendelkezés máról-holnapra nem történhetett meg. Fel kell tehát tételeznünk, hogy a bányaszabadság eszméje régen szerepelt a király tervei közt. A nagyszombati tárgyaláson a gazdasági kérdések komplexumában bizonyára ez is előfordult s közvetlenül cseh hatás alatt határozta el a király, hogy mivel a gazdasági kérdéseket úgyis meg akarta tárgyalni az urakkal, felhasználja az adott alkalmat régi tervének megvalósítására. Az első privilégiumot mintegy kísérletképpen megbízható hívének, Rikolf fiának, Kakas mesternek és testvéreinek adta. Kakas mester különben is szakember volt, hiszen a bányaigazgatás élén állt.1 Pénzügyi téren a nápolyi Anjouknál két törekvést látunk, hogy jó pénzt veressenek és a pénzt állandósítsák. Mikor I. Károly Nápoly trónjára került, ezen a téren is zavaros viszonyokat talált. Sokféle pénz volt forgalomban és azonkívül szokásos volt a pénzrontás részint hivatalosan, részint magánosok részéről, továbbá sok volt a hamis pénz és nehéz teherként nehezedett a lakosság vállára a gyakori beváltással járó veszteség. Károly, amint trónját megszilárdította, rögtön a pénzügyek rendezéséhez látott. Elsősorban jó aranypénzt akart adni Nápolynak. II. Frigyes ugyan veretett már aranypénzt, az augustalist, de Károly a Hohenstaufok 1 A nagyszombati oklevelet 1. Emler J. : Regesta diplomatica nec non epistolaria Bohemiae et Moraviae. III. p. vol. IV. Pragae, 1885. 495—497. 1. Az 1327. gyűlésre 1. Kovachich : Supplementum ad vestigia comitiorum apud Hungaros. Budae, 1798. I. k., 267. 1.