Századok – 1932

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok - 393

Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok. II. közlemény. Károly Róbert uralkodása elején a bányaregále alig hozott valamit, az arany-, ezüstbányákat eltitkolták. Ez indította Károlyt 1327-ben két oklevél kiadására. Mind a kettő Rikolf fiainak adott engedményről szól. Az egyik oklevélben elmondja a király, hogy azok a birtokok, amelyeken aranyat, ezüstöt vagy bármely más ércet találtak, régi szokás alapján a király birtokába mentek át, ő azonban nem akarja, hogy alattvalói siránkozzanak elvett birtokuk után, azért jogot ad Rikolf és András fiainak, hogy a birtokukon talált érc után 1

/3

részt megtarthassanak és a földet tovább is békében birtokolhassák.1

A másik okmány, mely egy hónappal előbb kelt, érdekesebb, mert bevallja, hogy a királyt a kincsek eltitkolásától való félelem indította az engedményekre. Másik nevezetessége az oklevélnek, hogy itt nemcsak felségjogára hivatkozik, hanem jelzi, hogy a főpapok és bárók egyértelmű megegyezése alapján általánosítja ezt a rendelkezést.® Hóman abból kiindulva, hogy a két oklevél Károly és a cseh király nagyszombati találkozása után néhány hónappal jelent meg, azt következteti, hogy Károly cseh mintára honosította meg a bányaszabadság elvét.3

Tényleg Csehországban már a XIII. század elején kialakult a földesúri bányaszabadság ; az is tény, hogy a magyar és cseh király 1327 februárjában Nagyszombatban találkoztak és ez alkalommal egy oklevelet adtak ki, amely véd- és dacszövetséget foglal magában és László magyar hercegnek Anna hercegnővel való eljegyzéséről is szól. Ez az oklevél tartalma, 1 Anjou-kori Okmánytár. II. k., 305—306. 1., 271. sz. (jún. 22.) 2 „unanimi praelatorum et baronum regni nostri consilio" adja ki a rendeletet. Fejér : Cod. dipl. VIII. 3. 198—199. 1., 61. sz. (máj. 17.). 3 Hóman B. : A magyar királyság pénzügyei stb. 88. 1.